Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Magyar közép- és újabbkor

amelyet a XV. században, a város felől a palota északi főkapujához vezettek. (Az un. Királyok utja.) U tunkt ól nyugatra sorra tártuk fel a XIII-XV. század polgári házainak pincéit. Ezeknek telekmérete egyezik a - Lócsy Erzsébet meghatározta - polgári városi telek- illetve házméretekkel. A mélyebben fekvő, régebbi - bogárhátú, kisköves - ut nyugati oldalán ráakadtunk egy, az ut s egy házhomlokzat közt kialakított kutszerüen kifalazott, lejjebb sziklába vágott aknára. Ennek talppontja a elszintő4 10 m. - A természetes barlangból alakított földalatti járatot - amely nyugat felé ágazik el - a XIV-XV. század fordulóján, alkalmasint a nagy Zsigmond-kori építkezések idején tömték be. (BTM) dr. Zolnay László "D" Budapest, III. Óbud

a (V). Óbuda területén folytattuk a középkori topográfia és városfejlődés problémáinak tisztázására a régészeti kutatásokat. Az ásatások ütemezésének helyét és idejét továbbra is elsősorban az építési és tervezési munkák szükségletei határozták meg. Az ásatások zömét a királynői város területén, illetve a várost a káptalani várostól elválasztó határ vonalában, a mai Árpád hidtól délre eső területen vége ztük. Újabb szakaszokkal egészíthettük ki a királynői vár keleti, északi és nyugati erődfalának és várároknak eddig ismert részeit. (Kálvin u. - Korvin Ottó u. Polgár tér). A királynői vár és a Klarissza kolostor közötti területen két középkori ház részletét tártuk fel. Az északi nagy méretű római épület felhasználásával alakították ki. (Fényes A. u. - Polgár tér). A királynői város piacterének nyugati oldalán 5 középkori épület részletét tudtuk tisztázni (Lajos u. 152158.). Az épületeknél többszöri szint emelést és átépítést találtunk. Ezek a szintek a Lajos utcában már korábban feltárt utszintekhez kapcsolódnak, ahol szintén 98