Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 42 ismereteink szerint nagyobb méretű és egyszerűbb szerkezetű volt. A Föld utcába

n folytattuk a K-Ny-i irányú, később megújított római úttest feltárását. Meghatároztuk az úttest szélességét; a szegélyező, téglával boritott csatornákat kitisztogattuk, majd a porticus sortól D-re levő fülkeszerü helyiségeket tártuk fel. Lehetséges, hogy az úttest É-i oldalán is volt porticus, de itt az újkori beásások a római rétegeket nagyon tönkre tették. Az úttest felső rétegében Diocletianus érmét találtunk. A D-ről csatlakozó helyiségekben - analógiás alapon - a legióskatonák barakkjait láthatjuk: az egyikben későrómai kemenceszerü tüzhelymaradvánnyal. A Vörösvári ut 14-1

8.-ban - a Föld u.-i úttól Éra - kövezett belső udvart találtunk kúttal, nagyméretű malomkővel, bafalazott kis oltárral. A Vörösvári ut 42-4

4.-ben a római aquaeductus maradványait kerestük. Találtunk is két igen rongált pilléraljnak is tartható falazatot, amely a mai úttesttel párhuzamosan helyezkedett el, de meghatározásuk teljes biztonsággal nem adható meg. Ugyanezen a területen betöltött É-D-i irányú' sáncárkot találtunk, benne sok parittyakővel. A sánc a II-III. sz.-i tábor Ny-i védmüvéhez tartozott, melyet a későbbiek során betöltöttek és É-D-i irányú utcát építettek rá oszlopsorral, csatornaszegéllyel. Összegezve az ásatás legfontosabb eredményét ezen a területen: sikerült a II-III.sz.-i legióstábor retentura részében a fabrica egy részét nagy felületen feltárni; egy egész insula-rendszert meghatározni; a Ny-i védmü egyik szakaszát tisztázni, azonkívül gazdag leletanyaggal kiegészíteni e korszakból való ismereteinket. _ . „ „, . Pető Mária