Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 43 A Fényes Adolf u. 78-80.

s

z

. alatt 1973-ban feltártuk a IV. sz.-i tábor D-i kaputornyának Ny-i patkóalaku tornyát, a hozzá tartozó úttesttel. 1974-ben megkerestük a K-i toronyszárnyat,a patkó alakú torony külső falát, 17 m hosszúságban. A torony alapozása 160 cm mélységben történt, az alapfalak nagyméretű, szabálytalan alakú kövekből álltak, melye^ ket földbe raktak.Ebben a rétegben agyagos,homokkal kevert földben nagy mennyiségű szürke anyagú kerámiatöredék, sok faszéndarab került elő. A torony felmenő fala nagyméretű kváderkövekből állt. A falhoz csatlakozott a római úttest is, melyet több helyen szakított meg a modern vizvezeték-csőhálózat. A torony falszélességét a még álló ház miatt megállapítani nem tudtuk. Parragi Györgyi Az Óbuda /korábban Templom/ utcába

n folytattunk ásatást a lebontott D-i házsor helyén. Ennek során későrómai erődrendszer D-i oldalának szakaszait sikerült feltárni. A Fényes Adolf utcai kaputorony és az ehhez csatlakozó fal irányában megtaláltuk az erődfal további szakaszait, valamint a hozzájuk csatlakozó két patkó alaku oldaltornyot. Az erődfal vonulata az eddig ismertekétől eltérően ivesen haladt, az ivek legdélibb pontjain helyezkedtek el a bástyák. Az egyik tornyot csak nyomokban tudtuk kibontani, de a másik teljesen épen maradt, felmenő falai helyenként a 2 m-t is meghaladják. A szabályos patkó belmérete 7 x 4 m, fala 2 m vastag, a kváderkövek hiányoznak róla. Az ivelődő erődfal 3 m vastag, a kváderköveken még a rózsaszinü vakolás is látható. Kibontottuk a falat belülről kisérő ut egyik szakaszát is. Az erőd valószínűleg a IV.sz. második felére keltezhető, a jelenleg is folyó kutatások további problémák megoldására adhatnak még lehetőséget. Facsády Annamária