Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Magyar közép- és újabbkor

- 94 sekrestye nyomait /18 x 4,35 m/ sikerült meghatározni. Megtaláltuk a lly-i /bejárati/ zárófalat is, a bejárati rész 1,6 m széles volt; gótikus, pálcatagos, XV.sz.végi ajtóbélletkővel diszitve. /Ta/ Magyar Kálmán Helvécia - Matkó, Templomdom

b /Bács-Kiskun m., kecskeméti j./. L. 133.sz. 168. Hetvehely. Rk. templo

m /Baranya m., sásdi j./ /XXVI/ Abaligettől DNy-ra, a település központjában, kiemelkedő magaslaton, a plébánia gazdasági udvarában, romos állapotban egyenes szentélyzáródású kis falusi templom található. Az elmúlt év őszén a templomon helyreállitást megelőző régészeti szint- és falkutatást végeztünk. A kutatás során tisztáztuk a műemléképület épitéstörténetét. A templom nagyméretű terméskövekből, 110 cm-es nagyságú falvastagsággal a XIII.sz. végén épült. A templom alsó harmada a szentélyablaknál vállmagasságig, a Hy-i homlokzaton a gerendafészkek magasságáig, a D-i oldalon az előkerült három középkori ablak magasságáig - XIII.sz.-végi építkezésből származik. A belsőben a szint abban a korban 30 cm-rel magasabban volt.

A XIV. sz. elején az épületen átalakításokat végeztek. A belsőben a szintet visszasüllyesztették, a külső nivóban nem történt változás. A szentély gótikus ablakának válltól felfelé kialakitott zárása, valamint a konzolos sedilea, a pasztophorium, az oltáralap, a D-i bejárat és az ablakok ebből az időből való. Megállapítottuk, hogy a szentély É-i falához épitett barokk sekrestye középkori sekrestyealapokra épült. A belsőben kétrétegű középkori szines vakolat maradványa mutatkozik, ezek feltárása csak részben történt meg. Az épületen a XVTII.sz. közepén és az 1800as évek táján nagyobb átalakításokat végeztek: barokk lefedést és nagyméretű uj ablakokat, valamint bejáratot kapott a templom. Tervező-épitészmérnök: S. Pusztai Ilona. /OMF/ A. Kozák Éva Kajász

ó /Fejér m., bicskei j./. L. 20.sz.