Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Magyar közép- és újabbkor

- 83 templomtér feltárását azonban ugyancsak az építkezés menete hátráltatta. A templomhajó teljes hosszában, a gótikus fal alatt, felszínre került egy korábbi periódus fala és ehhez a periódushoz tartozó lettner sarokleveles-bimbós falpillér-lábazata. Feltárult a hajó eredeti, a gótikusnál rövidebb K-i záródása is. Előkerült a gótikus lettner falmaradványa, melyet 1916ban Lux Kálmán egyszer már feltárt. A jelenlegi megfigyelések értelmében ez a lettner sem eredeti építményének megfelelően, hanem másodlagos felhasználásban mint szentélyválasztó korlát látta el feladatát. /BTM/ H. Gyürky Katalin 154. Budapest I.« Szent György tér 2.. volt királyi palota É-i előtere /V/. A hajdani istállók és az üdvariaki Őrség lebontása után, 1972 tavaszától eleinte kisebb leletmentéseket,később módszeres ásatásokat végeztünk abban a térségben, amelyet a középkorban a királyi palota nagy előudvarának - area amplissima neveztek. Az 1973 decemberéig végzett leletmentések, feltárások során a Zsigmond-kori erődrendszer Ny-i szakaszának egy része, majd az előudvart a palotától elválasztó hajdani Szárazároknak két hidpillére s a Ny-i felső, Zsigmond-kori várfallal párhuzamosan a legkorábbi - 2 m vastag, mállékony márgakövekből épitett - várfal /a palota ÉNy-i térségének első védmüve/ került feltárásra; ez a legrégebbi várfal ezúttal 100 m hosszúságban. Sikerült feltárni az erődrendszer hajdani főkapuja tornyának maradványait is, az abban helyet foglaló gótikus pincékkel. Az eddigi feltárások és leletek alapján ugy tűnik: amig a palota belső térségének térrendezése az Anjou-korban ment végbe, addig ezt az É-i előteret /amelyet a Zsigmond várfal épitkezései kapcsoltak a palota teréhez/ Zsigmond király korában nivellálták. Ekkor - Zsigmond korában - került sor egyes, addig még itt állt s a XII-XIII.sz.-ban épített kisebb házaknak eltüntetésére. A legrégebbi várfal építésekor viszont számos, a XII.sz. végében kezdődő leletanyagu - falusias jellegű házacskát - semmisítettek meg. Ez azt bizonyltja /mivel a legkorábbi várfal nála korábbi épületeket és vermeket vág át, azokon nyugBzik/, hogy a királyi rezidencia létesítése előtt egy - a XII-XIII. sz. fordulójától egyre inkább lombosodó és népesedő - agrártelepülés foglalt he-