Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)
Magyar közép- és újabbkor
- 84 lyet a budai Várhegyen. 1973 végén olyan döntéseket hoztak, amelyek szerint az ásatások eredményeképpen előkerülő, a várpalota Ny-i és É-i erődrendszerének még megmenthető objektumait a helyreállítás után bemutathatóvá teszik. A feltárások során unikális értékű leletanyag került felszínre, melynek feldolgozása a Budapesti Történeti Muzeumban - a jelenleg is folyó ásatások anyagával együtt - folyamatos. /BTM/ Zolnay László 155. Budapest II I . /V/. Az óbudai lakótelep munkáival kapcsolatban 1973-ban teljesen elbontották a Lajos, Tél és Timár utca közötti területen álló, XVIII-XIX. sz.-ban épült lakóházakat. Ugyancsak bontásra került a Fényes Adolf utca - Perc utca és Vöröskereszt utcával határolt tömb, valamint a Kórház, a Korvin Ottó és a Harrer Pál utca nagy része. A kutatások során sikerült tisztázni a középkori város É-i ill. D-i szélén álló kolostorok: a ferences és a klarissza kolostor helyét /Vöröskereszt u. és Perc u./. A feltért kolostorrészletek alatt jelentős későrómaikori építmények vannak, amelyeket a középkorban részben felhasználtak, részben építőanyagként elbontottak. Uj adatokat nyertünk a város középkori úthálózatához és beépítéséhez. A mai Fényes Adolf, Perc és Kiscelli u. közötti szakaszán az ÉD-i irányú római ut használatát a középkorban is igazolni tudtuk. A klarissza kolostort a királynői várral pár cm-rel megemelt középkori ut kötötte össze. Az útnak Ny-i oldalán XIII-XVI.sz. között épült lakóházak maradványait találtuk. A kolostoron belül a törökök elől elmenekült apácák által felhagyott épületekben XVI.sz.-i - világi célokra átépített - lakóházak részleteit bontottuk ki. Ezek az adatok a török időkben itt élő óbudai lakosság életéről adnak egyelőre még elég hiányos képet. A város K-i határának meghúzásához is uj adatokat kaptunk a Tél és a Laktanya utcában meghatározott középkori maradványok alapján.
