Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Őskor

36. Tiszafüred-Maj pros halo m /Szolnok m.,tiszafü­redi j./ /IV/. A Tisza II. vizilépcső építésével kapcso­latos ásatás-sorozat keretében, a Tiszafüred K-i határá­ban fekvő bronzkori telep /Ásotthalom/ és temetők /Majo­ros-halom, Kenderföldek, Fertői halom/ területén 1964­1972 között végzett feltárások adatszerű eredményeit rö­videsen az alábbiakban foglalhatjuk össze. A szakirodalomban több évtizede ismert Ásotthalom nevü teli telepen végzett hitelesítő ásatás során /1964/ hat települési szint került felszínre, a következő - re­lativ időrendet is tükröző - sorrendben: I-III = füzesa­bonyi kultura, IV = hatvani kultura, V = badeni /péceli/ kultura, VI = alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. E­zek közül mind a rétegsor vastagságát, annak jelensége­it, mind a feltárt leletanyag kvalitását illetően, a fü­zesabonyi kulturához tartozó teleprész szólaltatta a legjelentősebb forrásanyagot. A nagyrészt elhordott te­lepen rendelkezésre álló /a felső rétegek korábban meg­semmisültek/, mintegy 35 m hosszú profilok szerint a fü­zesabonyi kultura telepszintjeiben két olyan égett réte­get lehetett megfigyelni,amely a falu kétszeri teljes/7/ pusztulását bizonyítja. Az eredeti Tisza-meder bal part­jára támaszkodó telepet mintegy félkörben övezik az ár­területből kiemelkedő homokdombokon fekvő temetők. Ezek közül az 1965-1972-ben folytatott tervásatás elsősorban a Majoros-halmon fekvő objektumon folyt, ahol 1006 bronzkori sir /hatvani kultura: 2 hamvasztásos sir; füzesabonyi kultura: 622 zsugorított csontvázas sir; ha­lomsiros kultura: 382 zsugorított csontvázas, ill. ham­vasztásos sir/ került feltárásra. A Majoros-halomtól mintegy 600 m-re Ny-ra fekvő Fertői halom nevü dombon 1970-ben /Stanczik Ilona/, ill. 1972-ben végzett lelet­mentéskor 20, a mintegy 800 m-re Ny-ra lévő Kenderföldek 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom