Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Őskor

lelőhelyen /Csalog Zsolt, 1964/ 25 bronzkori sir - többségében a füzesabonyi kultúra, részben a halomsiros kultura temetkezése - került elő. A rendelkezésre álló adatok szerint a korábbi földmunkákkal a legnagyobb kiterjedésű Majoros-halmon kb. 70, a Fertői halmon 80-90, a Kenderföldek lelőhelyen 5060 sir pusztult el. Az Ásotthalomtól K-re mintegy 600 mre, szintén megfigyeltek zsugoritott csontvázas sirokat, s igy - az ásatássorozat eredményeként - megállapítható, hogy a több évszázadot átfogó települést egyidőben használt temetők sora övezi, amelyek, becslésünk szerint, 34000 bronzkori sirt foglalnak magukba /ebből 1051 hiteles feltárása történt meg/.A legnagyobb temető /Majoroshalom/ - a temetőtérkép kiegészitése alapján - megközelítőleg 1500-1600 3Íros lehetett, s igy feltártsági foka 60-70 %-cg. A Majoros-halmon felszinre került - jó antropológiai anyaggal rendelkező - 1002 sir felöleli a füzesabonyi és az azt követő halomsiros kultura teljes időszakát és igy jó lehetőséget biztosit többek között: 1. a füzesabonyi kultura társadalmi szerkezetének és belső kronológiájának vizsgálatához; 2. a bodrogszerdahelyi csoport részletes feldolgozásához; 3. a tiszavidéki halomsiros kultura etnogenezisének biztosabb alapon álló kiiolgozásához. A temetők területén a rézkori hunyadihalmi csoport településének részletei /Majoros-halom/, a badeni kultura telepének kisebb jelenségei /Majoros-halom/, korai vaskori sir /Majoros-halom/,szkita telepnyomok /Fertői halom/ és kelta sirok /Majoros-halom, Fertői halom/ kerültek feltárásra. /TKFA/ Kovács Tibor 21