Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 94 Munkatárs: Glattfelder Lucia restaurátor. Az alaprajzi felmérést Egyed Endre végezte. /R.I./ Kovács László 183. Ha.jdudorog, Tokaji ut 1./Hajdú-Bihar m.,debreceni j./ A

III/. Az ut tulajdonképpen a későközépkori sáncot követi, amelynek árkából útfelbontáskor előkerült XVIII.sz.-i tarka mázas korsót és XVI-XVII.sz.-i kerámia töredékeit gyüjtöttük be. Az árokban vastag átégett réteg /80 cm/, és egy 50 cm átm. nagy cölöplyuk látszott. /Ta/ Sz.Máthé Márta 184. Hidegség-Rk.templo

m /Győr-Sopron m.,soproni j.//XXIX/. A helyreállítással kapcsolatban megindított kutatások tisztázták a románkori templom eredeti padlószintjét és néhány egykori külső- és belső részletét. Alaprajza kívülről négyszögletes, belülről köra'laku, enyhén kihajló derékszögű K-i kiugrást magába foglaló /alaprajzban 2/3 köralaku/ apszissal, amit a XVII.sz.-ban a Ny-i rész elbontásával hosszanti hajává bővítettek. A hiányzó Ny-i rész alapfalai homogén szerkezetűek; az alaprajz tehát egységes tervezésű. A rotunda legkorábbi padlója nag ' kőlapokból állt; e fölött olyan nyomok jöttek elő, amelyek utólagos, de még á XIII.sz. folyamán beépített "Empore"-ra vallanak /alap, ill. két oszlop lenyomata/. Lehetséges, hogy ehhez tartozott az egyetlen XVII.sz.-i rétegben talált részlet, egy XIII.sz.-i oszlopfő letörött bimbója. A templom külső lábazatát egyetlen, kb. 20 cm-re előreugró profilálatlan kőréteg alkotta. /OME/ Tóth Sándor-Bodor Imre Jászdózsa-Kápolnahalo

m /Szolnok m., jászberényi j./.L.148. sz. 185. Lészlófalva-Szentkirálypuszta-Bozsik tany

a /Bács-Kiskun m., kecskeméti j.//IV/. A kun szállásterületek középkori településtörténeti kutatása keretében, az 1969.évi próbaásatás u-