Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 95 tán idén megkezdtük a késő-középkori Szentkirály falu területén 2 ásatásunkat. A feltárt 475 m -es területen napvilágra került egy három helyiséges, külső kemencés lakóház, döngölt agyag fal-alapozással, földpadlójáa egy Mátyás király dénár feküdt. Ez alatt egy korábbi, de ugyancsak középkori épület cölöpsorának vonala bontakozott ki. Említésre méltók a feltárt csont- és vaseszközök, egy malomkő töredéke, és a település állatósontanyaga, amellyel remélhetőleg a magyarországi háziállatok történetének több fontos kérdésére lehet majd választ adni. Munkaterületünktől kb. 200 m-re DK-re áll a mai ref. templom, amely középkori alapokra épült, az eredetihez képest fordított tájolással. DNy-ra néző támpilléres szentélyénél külső kutatóárkokkal tisztáztuk a középkori alapozás szerkezetét és mélységét, valamint a templom környezetének rétegviszonyait. A középkori kun település alatt szarmatakori település nyomait találtuk, nevezetesen egy igen érdekesnek Ígérkező árok- és gödörrendszert. Munkatársak: Matolcsi János zoológus és Busi Györgyné rajzoló. /lm/ Pálóczi-Horváth András Magyarcsanád-Bökén

y /Csongrád m., makói j./. L. 65.sz. 186. Magyaregregy-Hárévári kolosto

r /Baranya m., sásdi j./ /XXVI/. A falu határában, a várvölgyi elágazásnál, tájékozódó jellegű kutatás során a domb középső részét kutatóárkokkal átvágtuk, melyekben nagy épül

etkomplexus falmaradványait találtuk. E rövid kutatással az épületmaradványok összefüggéseit még nem tisztázhattuk, csupán a kolostor maradványainak több építési periódusát figyelhettük meg. A középkori kerámiatöredéken kivül előkerült többek között egy feliratos alakos római sirkő. Megállapítható, hogy itt a várhoz tartozó kolostor állott, valamint az egész domboldal, több korszakban, településül és temetőül szolgált. /OMF/ G.Sándor Mária