Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 93 1. Igen nagyméretű /30 m hosszú/ gótikus templom, a hajóval egyenlő hosszú polygonálisan záródó szentéllyel s a még most is látható gótikus ablakoknál magasabb, karcsúbb ablakokkal, Ehhez a templomhoz készült eredetileg az az anjou-kori gótikus vas ajtó, amely már a muzeumban van. 2. A templomot háromhajós térré alakitják. A boltozatot tartó oszlopalapokat feltártuk. E templom boltozatának gótikus bordainditásai és széles, ménaüves ablakai ma is láthatók. 3. A templom szentélyét, valószínűleg török-okozta pusztulás következtében megrövidítik a hajó hosszának egynegyedére, és egyenes záródást kap. 4. A templom szentélyét és a háromhajós térosztást megszüntetik. A lebontott templomrész köveiből uj K-i falat építenek a második boltszakasz vonalában. A boltozati bordainditásókat konzolszerüen lefaragják és sik, festett famennyezettel fedik a templomot. /CMF/ Pamer Nóra 133. .Sátoraljaújhel

y /Borsod-Abaúj-Zemplén m./ /XVII/, A Bózsva patak szabályozásánál agyag edényben 247 db XVII.sz.eleji ezüstpénzt találtak, közöttük volt Rudolf 1605-ből és Ferdinánd 16C9-böl származó tallérja is. /Ta/ K.Végh Katalin 134. Siklós - Malkocs bej dzsám

i /Baranya m./ /XXVT/. A mult évben megkezdett épületfeltárást követően a külső szintek, alapok és az elpusztult elöcsarnokmaradvány feltárása céljából tájékozódó kutatásokat folytattunk. Feltártuk a mihrábtól jobbra állott - és minden valószínűség szerint kőből épült - szószék falazott alapját. Ugyancsak a dzsámiban húzott másik árokban megtaláltuk a dzsámi építését megelőző korai török település maradványait, aránylag nagyszámú kisérő kerámiával. A település maradványait lesározott szintek töredékes részletei, valamint cölöplyukak és égett pusztulási réteg jelezte. A dzsámi