Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 94 széles kőalapon nyugszik, amely rétegesen falazott, egyes helyeken cölöppel alapozott. A dzsámi DK-i' homlokzata előtt húzott árokban sikerült az épület külső szintjét meghatározni. Az Éííy-i oldalon megtaláltuk a dzsámi előcsarnoka támfalának maradványait, valamint meghatározható volt magának az előcsarnoknak is az eredeti járószintje. Ez utóbbi alapján tudtuk részben a bejárati rész padozatának nívóját is megállapítani. /Ta/ Gero Győző 135. Sirok - Vá

r /Heves m,, egri j./ /X/. Folytattuk az 1965-ben megkezdett, a műemléki állagmegóvást megelőző régészeti feltárást. A várat É-ról övező, sziklába vágott sánc- és árokrendszer ÉK-i részén néhol 7 ni magas törmelékes feltöltést távolítottunk el az árok szikla-járószintjéig. Kevés későközépkori és hódoltságkori kerámia, vas tárgy került elö a sziklaszint feletti, 20-30 cm vastag rétegből. /OMF/ Kovács Béla Somogyvár, Kossuth L, u.119

. /Somogy m., fonyodi j,/ /L/. Gróf István háza előtt - vizvezeték ásásakor - mintegy 10 m-es körzetben középkori településnyomok mutatkoztak, A megfigyelt négy beásásból patics, kerámiatöredékek,illetőleg humuszos földrétegben állatcsontok kerültek elő. /Ta/ Magyar Kálmán Somogyzsitfa-Szöcsényi vá

r /Somogy m,, marcali j./ /L/.Az Erdészeti Szakmunkásképző Iskola növendékei a kápolnától D-re, a földvár belső sáncának aljában 1,5 m mélységben XVI.sz.-i pohár, ill. hagymaalaku kályhaszemekre bukkantak. A kiszálláskor mintegy három tipusu "kályha" került elő az összeillesztés nyomaival. Előkerültek a kályhafal vastag gömb-, illetőleg idommintás diszü töredékei is. A nagyszámú cserép- és ácsszegdarabok az itt lévő XVI-XVTI.sz.-i helyiségekből kerülhettek elő, melyekben a kályhák álltak. /Ta/ Magyar Kálmán