Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

r - 70 kutatása volt, amely a XII.sz.végén - XIII.sz.-ban kiemelkedően fontos politikai, gazdasági, kulturális és művészeti szerepet játszott. A több éves feltárás során felszinre került az egyik legnagyobb magyarországi középkori kolostorunk. A templom teljes hosszúsága megközelíti a 60 m-t. Egyenes záródású négy mellékkápolnás típusa a Jurában emelkedő Acey cisztercita apátsági templom alapjaira épült. Az első építkezésben három periódust lehet megkülönböztetni. Pilléreik boltozata, oszlopfői, egyik kapuja jól rekonstruálható. Építkezésének időpontja megelőzi az esztergomi, óbudai, pannonhalmi hasonló emlékeket, igy e legfontosabb emlékcsoport építési stílusa kiindulópontjának tekinthető. A hozzá tartozó kolostorépület falai általában. 1,5-2 m magasságban maradtak fenn. Különösen jó állapotban ismerhetők fel a kolostor technikai berendezései, a vízellátó rendszer és a csatornák. A leletek iparművészeti tárgyai mellett jól keltezhető mezőgazdasági eszközöket is találunk. A pilisi kolostor kiemelkedő jelentőségű gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Befolyást gyakorolt ez a kolostor III.Béla politikai, Bizáncról Franciaország felé forduló irányváltozásától egészen II.András kereszteshadjáratáig, melynek végrehajtására Imre a megfelelő összeget éppen a pilisi apátaágban deponálta. II.Andrást a kereszteshadjáratába is követték a pilisi szerzetesek.A pilisi kolostor apátja részt vett a görög szertartású kolostorok megszüntetésében. Az objektum további feltárása folyamatban van. Az ásatáson részt vett: Bálás Vilmos, a felmérést Egyed Endre végezte. /Rí/ Gerevich László 103. Rakacaszend - Ref.templo

m /Borsod-Abaúj-Zemplén m., edelényi j./ /XVII/. Az egyenes szentélyzáródású, XIII. sz.-i templom 1965-ben villámcsapástól megsérült. A falkutatás során előkerültek a D-i homlokzat románkori résablakai, a szentélyben