Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 71 és a diadali van. freskórészletek, az É-i falról pedig kiderült, hogy egy korábbi téglatemplom hajójának teljes D-i falát rejti magában. A régészeti ásatás során az egyenes szentélyzáródású templomban feltártuk a középkori Ny-i falat, meghatároztuk az egykori paolásszinteket, a hajó ÉK-i sarkában pedig mellékoltár alapját találtuk.Az épület méretei! h - 13 m; sz: 7.50 m; a hajó belseje 8 x,5,5 m.A ref.templom É-i oldalán a II.sz.-ra keltezhető,patkóives szentélyű téglatemplom alapfalait tártuk fel, a Ny^i falnál egy középső, karzattartó pillér alapozásával. Méretei: h: 9,30 m; sz: 5,50 m; a hajó belseje 4,6 x 3,9 m. Ehhez az épülethez csatlakozik Ny-ról egy ugyancsak alapozásban megmaradt középkori bővités, melynek period!zálása egyelőre eü döntetlen. A kettős épület együtt funkcionált egészen 1820-ig,amikor a rossz állapotban lévő É-i részt lebontották, az egyenes szentélyzáródású templomot pedig Ny felé bővítették. A két templom belsejében 18 sirt tártunk fel, ezek közül hármat átvágott az egyenes szentélyzáródású templom Ny-i fala. A 2.sirban veretes övvel eltemetett gyermek feküdt. Az Árpád-kori Szend falut 1273-ban, Szűz Máriáról elnevezett templomát 1332-ben emiitik először. A helyreállítás tervezője: H.Vladár Ágnes épitész. /CMP/ Pálóczi-Horváth András Somogyjá

d /Somogy m., kaposvári j./ /L/. Az uj vasúttól, a 198. szelvénytől K-re, kb. 100 m-re a kukoricás szélén, három melléklet nélküli sir került elő. A 4. sirban egy Árpádkori, két végén gömbölyített, bepödrött diszü bronz karperec volt az agyagos talajban. A kb. 10 m^es földkitermelési sávban, mintegy 90 cm mélységben feküdtek a csontvázak; a nyomok alapján Ny^K-i irányban, arccal K felé. A humusz alatt az agyagban fekvő csontvázakat a kaposvári Kertészeti és Parképitő Vállalat munkásai kitermelték. A temető bolygatott szakasza egy magasabb /4-5 m/ domb