Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)

Árpádkor – Középkor

- 60 ságú/ 5 oldala. A Szép-bástyától DNy-ra eső középkori kaputoronynak kibontottuk belső boltozott ivét, s lehat oltunk a középkorijárószintig. Kétoldalt egy-egy ülőfülkét találtunk. A ®örökkertben végzett 2,5-3 m-es szintsüllyesztés során a bástya tengelyére átlós irányú falmaradványok kerültek elő. /OMF/ Kozák Károly Egervái>-Vé

r /Zala m., zalaegerszegi j./ /XLVII./. Négy napos munkával sikerült meghatározni a vár külső védmüveinek pontos helyét, melyek a D-i faltól kb. 16 m-re húzódtak. A mintegy 3 m széles palánkfal pontos szerkezete nem rekonstruál ható. A fal előtt nem húzódott árok. Az előkerült árpádkori cserepek ujabb bizonyítékai annak, hogy a vár helyén már az árpádkorban is laktak. /Ta/ Müller Bóbert Esztergo

m /Komárom m./ /ZLIX./ A Jókai utca 6. helyén végzett alapozási munkálatok alkalmával nagyméretű középkori épület falmaradványai kerültek elő. Pontosabb leletek: románkori oszloplábázat, gótikus faragványok, XIV. századi diszes padlótéglák,valamint XVI-XVII. századi mezőgazdasági eszközök. /Lm/ Horváth István 81, Esztergom-Szentkirályi dülő-MTSz. homokbány

a /Komárom m./ /XLIX./. Árpádkori templom, fal maradványait és a templom köriili temető 95 sirját tártuk fel.

A sirokat I. András, II,István és II. Béla pénzei,valamint "S" végű hajkarikák keltezik. /Lm/ Horváth István 81. Esztergom-Vá

r /Komárom m./ /IV./. Az 1967. évi feltárésok egyik célja a palota külső, K-i oldalán húzódó rétegek,szintviszonyok, illetve az eredeti sziklatalaj irányának vizsgálata, s néhány eddig még ismeretlen rendeltetésű faltömb szerepének meghatározása volt. E kutatások során megismertük a lakótorony legkorábbi alaprajzát, feltártuk az eredeti, későbbi változtatásokat elkerülő falfelületek egy részét s megállapítottuk, hogy a lakótoronytól D-DK-re eső sziklafennsikon a XII.sz. végétől, a XIII.