Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)

Árpádkor – Középkor

- 61 sz. elejétől kis zárt udvar húzódott. Adatokat nyertünk a K-i oldal törökkori megerősítésére s a késői szintek nagymértékű sülylyesztésére. A lakótorony vastag pusztulási rétegéből a torony emeleti szakaszáról lehullott sok festett quáderkő és néhány — ugyancsak festés nyomait viselő - faragott töredék került elő. A nagy pusztulás végét a réteg tetejére temetett, pénzzel datált sir határozza meg. A feltárás kutatóárkainak és szelvényeinek másik csoportja a palota K-i szárnyának, ill. a K-i szárny és kaputorony kapcsolatának problémáit igyekezett tisztázni. Ha a palotaszárny területén előkerült árpáükori és későbbi falak nem is oldották meg teljesen a K-i szárny alaprajzi elrendezésével kapcsolatos problémákat , de érthetőbbé tették a kaszámyaelőtti korábbi feltárások néhány, főként a rétegösszefüggésekkel kapcsolatos nyitott kérdését 3 adtak'néhány támpontot magának a K-i szárnynak a rekonstruálására is. Ami a K-i szárny és kapuszoros csatlakozását, a felső kaputorony helyzetét illeti, a területet igen nagymértékben érintette a bazilika építését megelőző tereprendezés és szintmélyités. A felső kultúrrétegekből helyenként csak a kelta rétegek alsó része maradt meg, ill.a kapuszoros vonalában a s?üztalaj került felszínre. B korai rétegek fölött közvetlenül ZU. sz.-i falak sorozata jelentkezett, csak az 1-2 m mélyre lenyúló kőfal-alapozásról tételezhetjük fel, hogy esetleg valami köze lehetett a későközépkori, kapurendszerhez. Munkatarsak

: Horváth István, Lányi Vera. /TKFA/ Nagy Emese 82, Fajaz-Gaxadom

b /Bács-Kiskun m., kalocsai j./ /I./ Kapálás közben ezüstpénzeket találtak. A feltárás során azonosítani lehetett az előkerülés helyét és megkerült a pénzeket tartalmazó edépv néhány töredéke is. A pénzlelet az 1630-as évek körül zárul s mintegy 4500 darabot tartalmaz /La/ Kőhegyi Mihály