KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
III. Tiszazug területének földrajzi és települési viszonyai, kapcsolatok
- 86 kimerült, akkor a telep lakói továbbvándoroltak./216/ Mások ellenkezőleg a telepek sűrűségét éppen azzal magyarázzák, hogy a földművelés fejlődésével egy-egy terület nagyobb népességet tud eltartani/217/. Ezek a feltevések nem megnyugtatók. Az első érvvel zemben ugyanis vannak vastag rétegződésű, tehát hosszú időn keresztül lakott telepek is. A másik érvvel szemben hoz hatjuk, hogy a telepek nagy száma egyúttal nem jelent nagy telepet, is. A vonaldíszes kerámia 38 lelőhelye közül a legtöbb nem mutat nagykiterjedésű felszíni jelenséget. Legtöbb esetben kis telepeket figyeltem meg /l.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,9.,lo.,11., 12.,13.»14.,15.,17« »19. ,19«,2o.,22.,23.,24.,25.,26.,27.,28.^0., 34. »35.»36.,37.»38.ez. lelőhelyeken/ és csak 4 olyan települést találtam /8.,16.,21.,29.sz. lelőhelyeken/, melyek mérete a Kőrös kulturáét elérte. A vonaldíszes kerámiánál figyeltem meg, hogy ezek a kis telepek nem egyenletes távolságban oszlanak el, hanem legtöbbször 3-4 ilyen kis telep található egymás közelében. Több helyen, ahol a telepek keresztmetszete tanulmányozható volt, azt is megfigyeltem, hogy ezeknél nem mutatkoztak vastag települési rétegek, hanem a leletanyag gödrökben volt és csak a vékony felsőréteg tartalmazott leleteket. /9.,13.,15.,22.,36.,37.,38 . sz. lelőhelyeken/ A kultura települési formáját hazánkban másutt alig ismerjük, de hasonlét figyeltek meg Hódmezővásárhely határában is/218/. Ez a fajta települési mód nem mutat olyan hosszú lakottaágot, mint a Kőrös kultura nagy telepei,vagy az e kultúrát tartalmazó emiitett négy nagy telep. A vonaldíszes kerámia lelőhelyeinél éppúgy, mint a Kőrös kultura telepeinél figyelhető meg az is, hogy a homokos parto/216/ Childe,G. Prehisterie migrations 195o. 91-92.0. Sangmeister,E.,Zum Charakter der bandkeramischen Sied lung 33. BBÖK. 1943-195o. 89-lo9.o. /217/ Schletta,?. , Haus- und Siedlungsform als Beitrag zur wirtschaftlichen Struktur der jungsteinzeitlichen Kulturen Mitteleuropas. Beiträge zur Frühgeschichte der Landwirtschaft 1.1953. 48-49.0. /218/ Hanner J. és Bálint A., A szakáiháti őskori telep. Dolgozatok XI. 1935. 76-38.0.