KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

I. Tiszazug régészeti kutatásának története

- 15 ott mentőáeatást. Több eirt és hulladékgödröt tárt fel késő neolith, aeneollth ée La Mne-korl vegyee emlákanyaggal./36/ Tlszazúgi lelőhelyek nagyszámmal szerepelnek a 3o-4o-ee évek öaszefoglaló régészeti munkáiban. Ezekben ls főleg a Tiszazúgi Gégészeti Táreulat örökségét használják fel./37/ Kut zlán Ida dolgozatában részletesen Ismerteti a Tiszazúg-tóparti Körös kultúráé telep anyagát. A felszabadulás után még mem volt Tiszazúg területén komolyabb régészeti ásatás. 195o-51-ben nagyszabású vasútépítési munkák folytak a területen. Ez alkalommal több partvonulatort átvágtak, igy köztük a szelevényi Menyasszonypartot is. Az átvágásnál igen eok lelet került elő. A leletekről érteeitették a szentesi múzeum vezetőjét. Előbb Zalotay Elemér, majd Mérey Kádár Ervin szállt ki több alkalommal a munkálatok szemme1tartására. összegyűjtik az előkerülő leletek egy részét, de sajnos komolyabb megfigyeléseket nem végezhetnek. Csupán azt állapítják meg, hogy az előkerülő leletek aeneollthikus és bronzkori osontvázak és égetett temetkezések mellékleteiként kerülnek elő. A megmentett leletanyag a szentesi múzeumba került. Sajnos a vasútépítési munka során csupán erről az egy lelőhelyről küldtek jelentést, egy Körös kultúrás telep és nagy bronzkori temető, teleppel együtt részben elpusztult, anélkül, hogy a múzeum dolgozói tudomást szereztek volna ezekről./38/ 1952 jullusában és 1953 szeptemberében végeztem terepjárást Tiszaug területén. A két alkalommal, négy hét alatt be jártam a terület túlnyomó részét. Az időhiány miatt nem tudtam eljutni Tiszaföldvár határába s a szőlőérés miatt nem járhakam be a tiszakürti szőlők egy részét. Különben Tiszazúg területét részletesen megfigyeltem, több új lelőhelyet fedeztem fel s a /36/ N.M.M. Ltsz. 12. 194o. Adattár. /37/ Az irodalom az illető lelőhelyek leírásánál. /38/ Szentes Múzeum Kataszter, 31/4.