KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 16 lelőhelyekről bizonyító anyagot szereztem. Legfontosabb eredménynek tekintem a vonaldíszes kerámiába sorolható nagyszámú lelőhely felfedezését, mely Tiszazúg neolithkori lakottságátúj oldalról mutatja be. Azt hiszem, hogy Tiszazúg területe több régészeti probléma kibontakozását fogja még elősegíteni. II. Tiszazúgi régészeti lelőhelyek Neolithikum. Tiszazúg .területén a legkorábbi leletek a neolithikum idejéből származnak. Mezolithikus lelőhelyünk nincs. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz ugyan az 1876-os tiszazúgi gyűjtésből számos mikrollthlkus kőeszközt, köztük geometrikus pengéket, apró szegmenseket is, melyek formailag megegyeznek a mezolithl kum hasonló leleteivel. Lelőhelyként csupán annyi van feltüntetve, hogy "Szelevényen, partokon" találták. Sajnos terepjárásom alkalmával nem találtam olyan lelőhelyet, ahol csupán ilyen leletek fordulnának elő. Más hasonló leletek pedig kérdésessé teszik ezeknek a leleteknek mezolithikus voltát a lelőhely ismerete nélkül. így Vértes László mutatott a zengővárkenyi temetőből származó hasonló leleteket. Fia Lavlosa Zambotti Ausztriából ismertet tiszai /lengyeli/ anyaggal együtt geometrikus kőeszközöket. /39/ így hát ezekről a leletekről egyelőre csak elhamarkodott Ítéletet mondhatnánk. a

/ Körös kultúra 1/ Csépa. Csipsárpart III. Szira tanya. A Csipsárpart Csépa községtől kiindulva keleti irányzó/ Pia Lavlosa Zambotti, Le piii antiche culture agricole europee. 1945» 27o-271.o.