ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Gellértegyháza

Gell ért egyháza Gellértegyháza középkori magyar kisfalu, a XV. és XVI. századi oklevelekben szerepel, helyét azonban eddig nem tudtuk. Szeremley Sámuel: Hódmezővásárhely történetében emliti, /II. 345-346.old./ érdemes e sorokat bevezetésképen ideiktatni. "Az oklevelek 1456-ban Gelerteghaza-nak, 1466-ban Gelerdeghaza-nak, 1475-ben Geredkwtha-nak, 1521-ben Gellerth kwthatelek-nek, 1525-ben Gelertkuta-nak Írják. Valamikor, mint neve tanúsítja, temploma volt s mint ilyen, a lakott falvak közé számított. De mikor az Írott adatok emiitik, már akkor néptelen volt. V.lászlé király is azon puszták sorában emliti,melyeket a hód-vásárhelyi uradalom tartozékai mellett új adományképpen Hunyadi Jánosnak ajándékoz, /1456/ habár ez a nagy uradalmat Zsigmond király óta folyvást birta.Ezután a falu,mindaddig a Hunyadi család kezén maradt, mig Mátyás király azt mint a mogyorós-feoskési uradalom tartozékát Teleki Varjasl János nak, Bizerei Jánosnak s ezek társainak el nem ajándékozta./L46^ Ez ajándékozás azonban nem terjedt ki az egész pusztára, mert annak egy részét a Szeri Pósák birták s igy történhetett meg , hogy mikor ezek utolsó sarjadéka elhunyt, Mátyás király a magvaszakadt nemzetség javai közt e birtokot is megnevezi, mikor Guthi Ország Mihály nádornak, Guthi Lórinoznek és Nádasdi Ongor Jánosnak ajándékozza./1475./ - Utóbbi időben a puszta neve is megváltozott, mert az egyháznak emlékezete is elveszett, maga a hely is Kecskéstől elszakittatván, először Szentes Tornyához, majd Orosházához csatoltatott. Ekkor annak Orosházi Komlós Perenc volt a gazdája , kinek a környéken legtöbb birtoka volt./1525/ A vármegyei hatóság is nagyon Ingadozó volt, mert először Békéshez,majd Csanádhoz, majd Csongrádhoz, majd utoljára ismét Békéshez tartó -