ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Gellértegyháza

- 2 zónák irjáfc az oklevelek. Ebből úgy látszik, aogy a hely a bárom vármegye érintkezési pontja körül keresendő, vagyis határunk /hmvhely/ legészakibb részén." Ennyi az egész, aait a faluról tudtunk, amikor 1951-1952ben, az Orosházán végzett mentőásatás során teaplooalap ás körülötte árpádkori temető került elő. Bár a helyszíni kubikusmunkák az ásatást megelőzően úgy a templomáupban, aint a sírokban komoly károkat okoztak, sikerült as ásatás folyamán annyit feltárni, hog> e.z ttellértegyiiázíi középkori kis falu történetéhez komoly alapokat nyújtson. Szeremley már Idézett feldolgozása asak a XV. századig vis» szanyúló oklevelekre támaszkodik. Zsigmond előtti idők esemé nyélről mindössze annyit tud, hogy mikor Hunyadi János birtokában volt as uradalom, már néptelen puszta volt. Mikápen, minek következtében pusztult el a falu, arról nincsenek feljegyzéseink, sőt még azt sem tudjuk, csupán sejtjük, hogy létezette ott falu és mi volt a neve. Az 1952. éri leletmentés egyik jelentősége éppen abban áll, Uogy Gellértegyháza irpádkori létezése régészeti úton igazolást nyárt. E mellett figyelemre méltóak az ásatási eredmények az árpádkori társadalom életének tanulmányozása szempontjából is.