ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Függelék

- 87 rült elő, mig a másik, mely kisebb az előzőnél /38.5 cm/Császártöltésen látott napvilágot. Egyik lelet sincsen publikálva. 13- Csátalja. Csátaljáről Bajára vezető műút épitése alkalmával a község belterületétől keletre 1 km-re fekvő homokdomb átvágásakor egy 22 om magas urna került elő lefelé állé fülekkel, 4 talpas edény és agyagrög, valamint szarvasagancs. /Régi Lt.II.1876.1./ 14. Caávoly. Dorovszky a megye monográfiájában, /II.köt.6./ arrél ad hirt, hogy az urnasírok egész temetőjére akadtak Ceávolyon, ahonnan több példány a Nemzeti Múzeumba került. A N.M. leltárkönyve azonban nem ismer erről a helyről leleteket. Tud a le létről Rapcsányi is. /Baja 17*oldal./ Ennek az urnamezőnak felkutatása a jövő feladata. 15. Dávod. Köraendy Lajos orvos bronz és rézkarpereoet küldött 1936ban a Nemzeti Múzeumnak. Közelebbi helymeghatározást nem ad, osupán azt jegyzi meg, hogy a községtől délkeletre került elő. A múzeum nevében Paulovics válaszol és a karperecet késői bronzkorinak mondja. /n.m. Adattár 78.11./ 16. Hajós - Kild puBZta. A bajai múzeum 1954. augusztusában több mészbetétes edénytöredéket kapott a lelőhelyről,/Lt.54«46.1.-54-46.4./ ugyanakkor arról is értesülj hogy a majorban gazdag cseréprétegek fekszenek. 17- Halas - Zsidótemető. "Sírásáékor, a föld színétől két lábnyira,hamú között, öezszetört, tollszár vastagságú bronz, karika-forma, csiga alakú cifra formára készített disz. Hogy mire használódott, nem tudni. É3 még találtatott a bronz korszakból, a régi celt,bronz körpénz /alighanem spiralis/ aranyozottak, mely égetve, mind széjjelhüllottak."- jegyzi fel Révész György 1878-ban katalógusában.