ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Függelék

- 88 18. Halas-Belterület-SanyarŰBarok. Az északnyugati nádas tószél, amely ma már házakkal van beépülve, gazdag bronzkori lelőhely. - Közli Czirok Hagy László 1954-ben. 19. Halas-Felaőszállás. Csikós Mihály földjében nagy fazekakat, köztül csontvázakat találtak 1943-ban. Ezeket a leleteket bevitték a múzeumba, jelenleg a kiállításban láthatók. Az urnák virágcserép formájúak és téglapirosra égetettek. Nincs fülük. Adatgyűjtés álkáLmával, 1954. nov. 6-án, földtulajdonos elmondotta, hogy ilyea nagy edények ma is gyakran kerülnek elő nemcesk az ő,hanem a szomszéd földjén is. Ásatást, vagy leletmentést ezen a helyen soha senki eem végzett. 20. Halas- Fehé rtó- Ta.1 ó-Templ omhe gy. 1953-ban bronzkori kis bögrét találtak éB szállítottak be a halasi múzeumba. 21. Halas-Tófenék. "1866-ban nagy szárazság lévén, vájogkéezitéskor, a föld színétől fél ölnyire, hamuföld között, szinte két drb körpénz került ki bronzból. Szinte ugyanott, mellette találtattak hamúban, egymásba rakott sok gömbölyű karikák, de fájdalom,többnyire összetördelték és elhányták. Birtokomban van ugyan belőle 4 egész, ötödik kétfelé van törve. Egymásból kivehetők , egyenlő nagyságűak... Az érintett darabok a bronzkorból váLófc" - Közli Révész György feljegyzése a mult századvégről. 22. Katymár. Az itt folyó űtépitkezés leleteinek megmentésére az Adattár Lakatos Pált küldte ki. Megállapítása szerint az innen ldkerült anyag kelta és dák keramia és különféle urnatöredék. A dáknak minősített keramia-a bronzkor végéről való. Lakatos nem győződhetett meg ez alkalommal, hogy több sir is került elő , melyekben nagy urna töredékei voltak.