ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Függelék

- 86 bronzkorinak bizonyult. A további adatok is azt bizonyítják, hogy itt egy nagyobb kiterjedésű bronzkori telep van. A következű adatok is a Szurdokpartból való leleteket tartalmaznak. /Sombor, Máz. Lt. 618-648./ 8. Bátmonostor. A zombori múzeum 19o8-ban egy behúzott peremű tálacskát kapott közelebbről meg nem határozott helyről. /Sombor, Múz.Lt. 657./ 9» Bátmonostor. A Nemzeti Múzeum igazgatója köszönetét fejezi ki Monostori Jánosnak, aki 1929-ben őskori urnaleletat küldött. A lelet a kifejlett magyarországi bronzkorból való és bennünket közvetlenül érdekel, mert az edény egyike rokonságot mutat a területileg is közelfekvő szeremlei urnalelethez." /N.M.Adattár./ A levél megígéri, hogy a jövő évben ezen a környéken, de főleg Szeremlén ásatni fognak. Ez' az ásatás azonban elmaradt, mert később semmi hiradás nincs róla. 10. Bátmonostor. Ifj.Cserba György ajándékaként került a bajai múzeumba 1939ben egy Szurdokpartból közelebbről meg nem nevezett hejyrffl. több edényfenék, uma-oldalrész, agancs és lócsontok. /lt.II.1939» 1-43./ 11. Bácsborsod. Katonák által végzett földmunka alkalmával,közelebbről meg nem határozott helyről került elő egy szürke, hengeres füles edényke, mely a java bronzkorból való. A leletet Székely Zsigmondné juttatta a bajai múzeumba, melynek útmutatása alapján Kőhegyi Mihály helyszínelt. 12. Ceágzártöltés. Tonpa Ferenc 1935-ben megjelent munkájában emlékezik meg arról, / 25 Jahre....89./hogy az u.n. tószegi C periódus nyugati tartományéból két kerd ismeretes. Az egyik Budapesten ke-