ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

A temető és a temetkezési ritus

- 57 A temető ás a temetkezési rituB A szakirodalomban a középeurópal bronzkorral két nagy munka foglalkozik összefoglalóan. Az angol T.Gordon Childs, /3/ és a svéd Nils Áberg. /A/ A mi szempontunkból azért igen fon tos ez a két mű, mert mindkettőnek anyagát legfőként a magyar föld bronzkori kultúrája adja. Az emberiség őstörténete kutatásában a magyar anyagnak az biztosítja a fontosságot,hogy leletekben ez a föld igen gazdag, feltárása eléggé előrehaladott, legfőképpen pedig az a vezető szerep, amelyet ez a terület Európa őstörténetében betöltött. Azonban mint Tompa megjegyzi j "Következtetéseik és megállapításaik nem mentesek a hibáktól, annál súlyosabban nehezedik a magyar ősrégészetre az a feladat, hogy maga teremtsen lehetőleg tiszta képet a magyar föld őstörténetében." /5/ A magyar régészet ennek a megtisztelő feladatának időnkint tőle telhetőleg eleget is tett s egy évszázad alatt a kronografusok egész sora jelentkezett. Ilyenek: Pulszky íerenc,/6/ Hampel József, /7/ Miske Kálmán, /&/ Tompa Perenc, /9/ Patay Pál /lo/. Egyes területekre vonatkozóan Boska Márton, / 11 / Banner János, /12/ íoltinyi István, /13/ Mozsolios Amália,/14/ Gallus Sándor és Horváth Tibor /15/, a külföldiek közül I.Undset /16/, P.Beineoke /17/, O.Montelius /IQ/, J.Iestor A9/» K. Wilvonseder /2o/. Érdekes • múvek áttanulmányozása során leszűrődött tapasztalat, mely szerint szinte kivétel nélkül arra a megállapításra jutnak a szerzők, hogy a magyar föld, benne a Duna-Tisza vidékének ősi lakossága a bronzkor kezdetén nem 1degen földön kifejlődött kultúrát vett át, hanem az átalakulás helyben történt. Az őslakosság osak kis részben veszi igénybe azoknak az idegen népelemeknek a segítségét, amelyek a neolitikum végén a Kárpátmedencébe jönnek. Lássuk, mennyiben igazolódik ez a ml eeetUnkben,vagy el-