KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 12 ros /I.2/12/, Gógány-part /I.2/13/, Ecser /I.2/8/. A lelőhelyek as újabb kőkoriakkal nagyjából azonos jellegű helyeken vannak. A lakóseág életmódja az újabb kőkorhoz viszonyítva nem sokat változhatott, csupán a növénytermesztés és állattartás fokozottabb szerephez jutót;. Az agancs-kapákkal,ásó-botokkal folytatott földművelés szükségessé tette, hogy kicsi, de tartósabb települések jöjjenek létre. 3- Bronzkor A leletek tanúsága szerint - bér nem lehetett minden le lőhelyről előkerült anyag korát pontosan megállapítani - terű létünk valószínűleg az egész bronzkor folyamán lakott volt. A bronzkor emlékanyaga temetőkből ós telepekről egyaránt ismeretes. Korai bronzkori telepről tudunk a bökényi Körös-part mellett /I.3/5/, mely valószínűleg a bronzkor későbbi szakaszában is létezett: mészbetétes edények is kerültek elő innen. A Kisés Nagy Jaksor összefolyásánál lévő gerincen /I.3/2/ is korabronzkori házak helyét találták meg, ugyanitt két zsugorított csontváz is volt. Korai edényt ismerünk a Körös partján lévő Tűzköven halomról /I.3/4/. A bronzkor III.szakaszából való az Ecseren kiásott két sir, melyeknek csak mellékleteit ismerjük, /I.3/6/ a osongrádi /I.3/9/, és szegvári /I.3/21/ szórványos leletek. Későbronzkori a zalotal telep /I.3/7/ és temető, a Szentes Kurca-parti utcán /I.3/15/, Derekegyházán /I.3/22/ és Csongrádon /I.3/24/ talált szórvány. Pontosabban meg nem határozott korúak a nagyhegyi sirok , /I.3/11/, melyeket az itt feltárt gepida és avar temetővel egy helyen találtak. Kb. lo sir került elő, köztük hamvasztásosak, és nyújtott osontávzasek. Nagyhegyen a síroktól fél km-re öntőműhely maradványait találták meg /I.3/lo/. Szent Lászlón a koraárpádkori temetővel egy helyen is volt 4 bronzkori sir /I. 3 /13/.ürnatemetőt említenek Kórógyszentgyörgyön /I.3/23/ és Dónátváron /l.3/2o/.