BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

-62 Békéscsaba-Fényesen lévő szkita tenetőben szórványos leletként 261 előkerült ivfibula töredéke. / Lehet, hogy nem is tartozott • tárgy a temető lel et any agához. Az ivf ibula, éppenugy,mint más fibula, teljesen idegen ugy az Alföld- mint a Kustánfalvi- csoportok anyagában« A datálás szempontjából igen fontos tény azonban, hogy az Erdély-csoport tárgyai között, Kienezőn zárt szkita slrlsletben egy bronz ivfibulát találtak. Egyhurkos diszü bronzfibulát találtak még az egyik szkitakori piskii sir pcp ban is. / Lehetséges, hogy a Békéscsaba-fényesi temetőben a temetési rítus által is jelzett beszivárgott erdélyi szkita elemek vitték oda a fent emiitett ivfibulát. Az Alföld-csoport többi idegen tiju.su tárgyait legnagyobb részben La-Tene tipusok teszik ki. így feltétlenül kelta daraboknak kell tartani m Nyiregyháza-vágéhidi szkita temetőből ismeretlen körülmények között élőkerült vasláncot /

III.1.1-3, 810,12/vasfibulát /Ill.t.l4-16/és üreges vaskarperec töredéke ket /III.t.6,7,11/» továbbá a Nyir eg yháza-Pazonyi-utca végén szórványként talált bronz karperecet /IV.t.10/ és vasfibulát/DT. t• 14/, valamint a Nyiregyhéza-Nyirf a utca vé^én lévő szkita sírokkal együtt, ds szórványként előkerült rovátkolt üreges bronz karpereceket /V.t.7,8,10/, végül a Nagyhalászon hasonló módon talált üreges bronz karperecet /VI.t.12/. Biztosan kelta készítmény a tiszaeszlári 2.szkita sirban talált bronz bokaperee is /VII.t.l/. Az Alföld-csoport más részein a kelta anyagnak a szabolcsmegyei 1 életegyüttesekben szereplő nagj keveredése nem ferdül elő. Datálás szempontjából fontos adat az, hogy az emlitstt kelta léi etek a La-Tehe II periódusába oszthatók; így ez a téoy is azt mutatja, hogy a szkita és a kelta kapcsolatok szorosabb felvétele különösen a Felső-TJaa mentén, a La-TÍne II idején történt« 261/ Fárducz 1942.XIII.t.2. 262/ Eoska 1937. 172. és 195.1.13. ábra d, 27.ábra 3.