BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 63 - I összegezve az elmondottakat a következőket állapithatjuk meg: 1. Az Alföld-csoport fegyver-, eszköz- és ékszeranyascának főbb lelettipusai /akinakesek, tükrök, aranyleletek,stb./jelentős összefüggéseket mutatnak a klasszikus szkita területek le letanyagával. 2. A részlet éket figyelve azonban az Alföld emlite-Jt leleteinek jórésze erős formai elkülönülést és önállóságot mutat a dél oroszországi terület anyagától /egyélű akinakesek,tegezveretek stb./. 3« A fegyver-, eszköz- és ékszeranyag sokszor elkülönül a szomszédos Kustánfalvi- és Erdély-csoportoktól is. A lényeges tárgytipusokat tekintve azonban az Alföld-csoport a -két csoport közül inkább a Kustánfalvi-csoporthoz áll közelebb. Az Erdély-csoport régészeti anyaga /ivfibula, szakállas és le vélalaku nyilcsucsok stb./, jóval idősebbnek látszik, mint a Kustánfalvi-, de méginkább az Alföld-csoporbnál. 4. A leletek ősz szességét nézve az Alföld-csoport e tekintetben is az önálLó csoport jellegét mutatja. Ezt a tényt a speciális helyi produktumai is kiemelik /agyag pecsét^ő, csent hengerek stb./ 5» Bár a tárgyalt leletek nagyobb formai konzervativizmust mutatnak, mint a kerámikai termékek, datálás szempontjából e tárgyak nagy részét a Kr.e.IV.századnál korábbi időre nem helyezhetjük már csak azézt sem, mert nagyrészt korongolt edényekkel együtt kerülnek elő. 6. Feltűnő, hogy a jellegzetes szkita leletek /csörgők, tükrök, a-*kinakesek/ nagyrészt az Alföld északi részén, tehát nagyjából a Zöldhalompusztai-alcsoport területén helyezkednek el. A Gyomai alcsoportban jelentősebb preszkita és erdélyi szkita befolyás érezhető.