BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 26 - I ban is előfordulnak ezek a diszitőelemek. Magának a bekarcolási technikának az edényeken való alkalmazása már a régibb Kijevicsoportban is szerepel. 11 0/ A legfontosabb szerepet játssza a dólorosz szkita területek anyagéban a geometrikus minták közül a szvasztika, a háromszög és az egymás mellé állitott háromszögek sorát érzékeltető zeg-zug vonal. Ezek az ábrázolások a napkul túszra vezethetők vissza. 11 1/ A Kaukázusban a kerémikának úgyszólván egyetlen diszitőelemét alkotják a háromszögek és zeg-zig vonalak, már a legősibb idők óta, 11 2/ de szerepelnek a Kijevi115 csoport kerámikájén is. V A magyarországi szkita anya$>an szintén gyakran előfordulnak ezek a diszitőelemek. Elég most csak a métraszelei lelet bronz tegezveretén ábrázolt lófejekből képzett szvasztikára és a szendrői csont tegezvereten előforduló bekarcolt zeg-zugos vonaldiszitésre utalnom. 11 4/ Az Alföld- csoport kerámikai anyagán leggyakrabban a szvasztika szerepel -diszitőmotÍvűmként. E mentának itt igen sok variációja figyelhető meg. így szerepelnek egyágu /XXV.t.14/, kétágú 1 1^/ és háromágú /XXVI. t.6/szvasztikák is. A muhii 9.sir edényén három látszólag értelmetlenül rajzolt szvasztikaalak is előfordul. Ezeknek az értelmetlen megrajzolása annál is feltünőbb,mivel^ mellettük kétoLdalt három helyesen rajzolt szvasztika foglal helyet. Nem tételezhető fel ugyanis, hogy az edényt diszitő egyén két szvasztikát helyesen,hármat helytelenül, végül megint egyet helyesen rajzolt volna meg. Mindjárt érthetőbb lesz ezeknek is a rajza,ha összehasonlítjuk a három szvasztikát a mátraszelei tegezvereten látható ló fejekből képzett szvasztikávál. A három "zavarosan" rajzolt szvasztika közül különösen a középső meglehetősen jól mutatja a mátraszelei lófejekből képzett szvasztika körvonalait. A háromszögek megfelelnek a ló fejének, a háromszögek alsórészéből előnyuló vonalak pedig a ló előrenyujtott lábának felelnek meg.'Ecotos momentum, hogy a két lelet lelhelye elég közel esik egymás— 110/ Ebért 1929.37B.t. c,d,ábrák. Nl/Supka 1935.30.skk.l. 112/ Supka 1935, 36.1. 113/ Sbert, 1929.37-t.d,ábra. 114/Fettich 1934.XII.1.1, és XI.t.4. 115/Leszih 1939.3.kép felső sor jobbszélső szvasztika. t
