BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 27 hoz. -Xülönben ÍB a mi ősrégészeti anyagunkban a szvasztikáknak ilyen variációi egyáltalán nem fordulnak elő. Nálunk csak az egyszerű egyágu forma szerepel. A háromszögű szvaeztikára analógiát találunk az előázsiai pecsétlőkön, a kétágúra az egyik pilini szkita pecsétlőn /XXXV.t.3/. A pilini szkita pecsétlők közt különben a 8zvasztikadiszek igen sok Variációja fordul elő /XXXV. t. 2,3 »4,5,6,8/. A mi őskori anyagunkból ugyancsak ismeretlen az egyik tiszalöki edény bekarcolt diszitése is /XVIII.t.17/, mely talán még az egyik pilini szkita pecsétlő rajzához áll legközelebb /XXXV.t.5/. A karcolt-diszü kettőskupalaku fazekak elterjedését figyelve feltűnő, hogy a Gyomai-alcsoport területéről egyedül csak az ismertetett csanyteleki bögreszerü fazék kertit e116 lő e tipusból. / A Zöldhalompusztai-alcsopart területéről is csupán az emiitett két muhii bekarcolt diszü urna ismeretes. 1^ így lényegében az összes tiszta tipusu leletünket az Alföld-csoport területéről a Tápiószentmártoni-alcsoport területén találták. Maga a kettőskupalaku edény is bár előfordult a Zöldhalompusztai- /XXX.t.13,7, XXXIX.t.5/és Gyomai-alcsoportok területén, 118 / mégis e leletek legnagyobb része a Tápiószentmártoni-alcsoportban szerepel. összegezve az elmondottakat az Alföld-csoport területén a kettőskupalaku edények két főtipusa a Villanova-szerü és a kettőskupalaku fazék nem mutat egyenletes elterjedtséget. Mig a Zöldhalompusztai- és Gyomai-alcsoportokban inkább a Villanovaszerű urnák, addig a Tápiószent^artoni-alcsoportban a kettőskupalaku fazék az elterjedtebb,különösen jellegzetes a Tápiósaentmártoni-alcsoportra a bekarcolt diszü kettőskupalaku fazék. A szomszédos Kustánfalvi-csoportban egyfomán gyakoriak a hasonló Villanova-szerű urnák és a kettőskupalaku fazekak isí^E csoport területéről Tőkésfaluról őriz a munkácsi Lehóczky-muzeum egy bekarcolt diszü kis kettőskupalaku fazekat is. E fazéknak az alsó lib/ usal1ány-Pérducz XXXIII.t.l. 117/ Leszih 1939.II.t.23, III. t.4. 1^8/ Párducz 1940.X.t.8, 119/ Böhm-Jankovich 1936.VIII.t.2, 4,7,8,és XI.t.9,11.
