H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

1. TEREM - Az Árpád-házi királyok kora (XI-XIII. század) (Kovalovszki Júlia)

2. Aranyozott ezüstkorona ékkövekkel, Margitsziget, XIII. század 3. Aranyozott ezüst palástcsat, XIII. század máznak a bizánci kapcsolatokra mutató arany ékszerek (XII. század). Bizáncban készülhetett az esztergomi várban talált gyöngy csüngös, rekeszzománc díszes arany fülönfüggő is (XII. század). A liliomos halotti korona (2. kép) a Margitszigeten, IV. Béla leánya, Szent Margit számára épített domonkos rendi kolostor romjai közül került elő, valószínűleg egy Árpád-házi hercegnő sírjából (XIII. század). Elkészítettük a Szent László király palástjából alakított miseruha másolatát is. Az eredeti palást XI. századi bizánci selyemszövet, hímzése XIII. századi magyar munka. A palástot a Szent László által alapított zágrábi székesegyházban őrzik. AZ ÁLLAMSZERVEZET ES A HADSEREG A Szent István által megteremtett államszervezet alapja a vármegyerendszer volt. A vármegyék központja egy-egy vár, élén a királyt képviselő ispánnal. A királynak hatalmas birtokai voltak, ezek a várak katonaságának és a királyi udvarházak szolgáltató népeinek falvaiból, valamint hatalmas erdőségekből álltak össze. (Az utóbbi övezet betelepítése évszázadokat vett igénybe.) A többi földön az egyház és a magánbirtokosok osztoztak. Szent István vármegyéit térkép, a fából-földből épített hatalmas várak egyikét - a szabolcsi várat - makett mutatja be.