Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

8. TEREM - FOLYOSÓ - Az avarkor (567/68-804) (Garam Éva)

103. Piramiscsüngős arany fülbevaló, Üllő, 7. század első harmada avar kori sírokból. Bemutatunk egy fogantyúján keresztjeles bronzmécsest is, amely feltehetően valamelyik kagán fa palotájában szolgált világítóeszközül. Több, elsősorban a Dunántúl kora avar kori nagy temetőiből (Budakalász, Kölked A és B. Zamárdi) napvilágot látott luxustárgy az itáliai-bizánci fennhatóság alatt álló városok és Délkelet-Pannónia szoros kapcsolatáról tanúskodik. Kiemelendők a zamárdi és kölkedx temetők gazdag női sírjaiban talált ezüst és vörösréz tausírozással díszített jó minőségű vasszékek, amelyek a mediterrán városi kultúra (szokás, ízlés, társasági kapcsolat) avar földre is eljutott bizonyítékai. A déli irányból és Itália felől érkező késő antik hatás elsősorban a Dunántúl kora avar kori településeire volt jellemző. A Tiszántúl, Dél-Alföld hasonló korú temetőiben hiányoznak az eredeti bizánci tárgyak, nagyrészt csak azok egyszerűbb, már avar földön készített utánzataival, másolataival találkozunk. 4. A KORA AVAR KORI TÖBBGYÖKERŰ KULTÚRA GERMÁN ÁGA Az avarok korai - még a Kárpát-medencébe való beköltözésük előtti - Elba-menti feltűnésük után támadásaikkal, hadjárataikkal csak Bizánc ellen fordultak. 590-ig nem hallunk nyugati irányú kapcsolataikról, a meroving világgal akkor kerültek összeütközésbe. A bajorok ellen védelmezték szövetségeseiket, a szlávokat. Több támadás után 602-ben béke született a Merovingok és az avarok között, majd a langobardokkal is katonai szövetségre léptek. A germán világ és az avarok ilyen kapcsolata a 7. század első évtizedeire tehető, csak 628 után gyengültek meg az összekötő szálak, miután a kagán, hogy ellensúlyozza a bizánci adó megszűnte utáni hiányt, megtámadta a langobardokat, kifosztotta Cividalet (Forum Iulii). A germán-avar-bizánci kapcsolatoknak hű tükre a kora avar kori sírok több száz tárgyegyüttese. Míg a kora avar kori szállásterület egészére jellemzőek a sima, ezüstlemez véretekkel díszített, sok mellékszíjas övek, a férfi- és női sírokból egyaránt ismert nagyméretű, gömb- vagy piramiscsüngős fülbevalók (103. kép), a szállásterület nyugati részén feltárt temetők sírleletei a keleti örökség és a bizánci hatás mellett az avar és germán világ (langobardok, bajorok, alamannok, frankok) közti kapcsolatokról is tanúskodnak. A temetőkben a helyben lakó gepida lakosság továbbélésének bizonyítékaként gepida tárgyak is találhatók. A kora avar kori kultúra sokszínűségét jól példázza a kölkedx temetők sírjainak változatos leletgazdagsága. Véreteken, szíjvégeken gyakori a germán állatornamentika szalagfonattá egyszerűsödött változata, amelyet az avarság a szalagok testének rovátkolásával tett sajátjává. Az aranyból készült darabokból magas rangú eltemetettre következtethetünk, az ezüstből, aranyozott bronzból készített példányok a nemzetségfők, családfők fegyverrel, esetleg lóval eltemetett sírjaiban gyakoriak. Meroving kori germán sajátosság volt a vas övdíszek használata, amelyeket ezüstszalagok belekalapálásával, tausírozással tettek változatossá (104. kép). A tausírozott vas övdíszek, a szalagfonatos övveretek az eredeti bizánci tárgyakhoz hasonlóan ritkák az alföldi avar temetőkben.