Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

8. TEREM - FOLYOSÓ - Az avarkor (567/68-804) (Garam Éva)

104. Tausírozott vasveretek, Környe, 7. század első fele 134 A kölkedi B temetőnek a 7. század első felére keltezhető 119. női sírjában - annak ellenére, hogy még az avar korban kirabolták - az avar, germán és bizánci magaskultúráknak egyedi viseleti tárgyait találták meg: nagyméretű korongos aranyfibulát (105. kép), bizánci monogramos arany karkötőt (106. kép), almandinlapokkal berakott aranygyűrűt és ezüst karperecet, tarka avar szemes gyöngysort, aranyveretes tokban hordott vaskést, arany- és ezüstveretes fa tálkákat, bizánci érméket és tausírozott vasszéket. A temető 85. sírjában nyugvó nő gennán eredetű viselete rekonstruálható: alsóruházatát vascsatos öv, a felsőt súlyos, aranyozott ezüstcsat fogta össze. A csat tüskéjének pajzsán germán istent ábrázoltak. A nő széles övéről hosszú, bronz véretekkel díszített szíjakon bajelhárító gyöngyök, tokban hordott vaskés és a kereszténységgel kapcsolatos kapszula függött. Az öltözetre borított leplet a derék fölött fibula fogta össze. A lábcsontok körül talált kis csatokból és szíjvégekből a szintén germán mintára készített bőrcipő és annak a lábszárra tekert szalagjai rekonstruálhatók. A nő ékszereit a felkontyolt hajába tűzött arany hajtű, a bizánci típusú kis kosárkás díszű arany fülbevalók és a többféle gyöngyből, féldrágakőből összeállított gyöngysor jelentette. 5. ONOGUR-BOLGÁR / AVAR ÉS BIZÁNCI KAPCSOLATOK A 7. SZÁZAD VÉGÉN A 626. évi konstantinápolyi avar vereség után meggyengült bizánci kapcsolatok a 7. század utolsó harmadában megélénkültek. Ugyanebből az időből a Dunántúlon éremmel keltezett,