Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

6. TEREM - Római kori barbárok (Kr. születése körül-5. század első harmada) (Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria)

82. A szarmata viselet jellegzetes tárgyai: színes üveggyöngysor Kiskőrös-Csukástóról, (2-4. század); gömbölyű karneolgyöngyök Kiskőrös-Seregélyesről (1-2. század); kale e don gyöngyök Kiskőrös-Csukástóról (1-2. század); galamb alakú zománcos fibula Alsónémedi-Kenderföldekről (2. század vége-3. század eleje); állatalakos zománcos fibula Törtei-Ernőpusztáról (2. század vége-3. század eleje) ellenére, hogy a Birodalomban nagy mennyiségben forogtak. Az is tény, hogy az említett 2. századi jó ezüstök többszáz évig - egészen az 5. századig - használatban maradtak. E mellett előfordulnak barbárok által hamisított pénzek is. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a szannaták körében létezett pénzforgalom. A kiállításban „piacolók" jellegzetes viseletükben jelennek meg előttünk. A ruhák szabását, színét, anyagát, az egyes barbár népek megjelenését részben az írott források, részben a korabeli ábrázolások (pl. kőfaragványok, ötvöstárgyak), s nem utolsósorban a régészeti feltárások eredményei alapján képzelhetjük magunk elé. A viselet egykor - akár még száz esztendővel ezelőtt is - sokkal kötöttebb volt, mint napjaink divatja. Jelezte az illető családi és társadalmi helyzetét, népi hovatartozását. A rómaiak hagyományos hétköznapi ruhájába öltözött pannóniai kereskedő a Duna partján kijelölt piachelyen kínálja sokféle portékáját. Színes, gyöngyös ruhájúval, változatos ékszereivel azonnal kitűnik a vásárlók csoportjából a szarmata asszony (82. kép). Egy-egy szarmata női sírban a régészek olykor több száz, sőt több ezer gyöngyöt találnak. Gyöngyök díszíthették