RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)

Tartalomjegyzék - II. A gyár újabb üzembehelyezése. (1768—1772)

- 18 ­keletkezési idejét s így ma már abban a sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy e tárgyakat névvel és egy meghatározott időtartammal tud­juk megjelölni. Igaz, hogy a minták Schweiger távozása után még továbbra is használatban voltak, megalkotásuk, első megfogalmazásuk mégis az ő idejére esnek. A korábbi, mondjuk a Schweiger ellenőrzése mellett készült gyárt­mányokkal szemben később legfeljebb a fes­tés módjában, a színezésben lehettek eltérések. * A tatai gyár a három holicsi mester vállal­kozásával ismét a régi épületet, az ú. n. ispán­házat kapta meg, melyet Fellner újólag átalakí­tott. 2 6 A régi gyárépület ugyanis újból vissza­került az uradalom birtokába, mert Fülöp ko­máromi festőmester nem tett eleget fizetési köte­lezettségének. A helybeli segédmunkásokkal és fazekaslegényekkel kiegészített kis üzem hama­rosan megindult. Híre gyorsan elterjedt, de alig egyévi működés után a második alapítás veze­tőjével, Pram személyével kapcsolatban ismét bizonytalanná vált a gyár jövője. A válság okát nem ismerjük s csak az uradalmi jelentésből értesülünk Pram szökéséről, anélkül, hogy to­vábbi sorsáról tudnánk. (Figulus transfugus Andreas Pram.) 2 7 Szerencsére Schweiger szob­rász és Deutscher festő nem vesztették el munka­kedvüket s a fajanszgyártásban szerzett tapasz­talataikat felhasználva vállalták a további irá­nyítást. Az uradalomnak azonban határoznia kellett s a triumvirátus itt maradt másik két tagjának ajánlására 1769. év telén nem kisebb személyiséget, mint a holicsi gyár egyik kiváló képviselőjét és vezetőjét, Hermann Sándort hív­ták meg Tatára az üzem átvételére, vezetésére. Hermann, aki még 1750-ben, huszonkét éves korában került Holicsra, igen tehetséges munkaerőnek bizonyult. 2 8 A Holicson letelepe­2 8 Gr. Esterházy lvt. Ausgaab Rubricalien Buch (lt. sz. 143) 68. 1. —Ausgaab Buch (lt. sz. 147) 53. 1. — 1766 I. 30-án az 1765-ben letelepedett piaristák, minthogy rend­házuk még nem épült fel, itt az üresen álló „porcellán­gyárban" — ahogyan a rend naplója említi — rendezték első ifjúsági színielőadásukat. Pusch Ödön : Tatai diáké­let a XVIII. század közepén. (Tata, 1912.) 9. 1. 2 7 Gr. Esterházy lvt. Lib. Restant, (lt. sz. 140) 47. I. — Ausgaab Rubricalien Buch (lt. sz. 147). „Am 18. VI. 1771. von flüchtig gewordenen Majolica Andern Pram kommen als ein deperditum vor accordaliter angemerckte materialien in ausgaab zu bringen." 257. 1. 2 8 Schirek id. m. 105. 1. dett kis elzász-lotharingiai csoportnak lehetett tagja, mert állandóan körükben tartózkodott, sőt valószínű, hogy atyafiságban is volt velük. Me­leg barátság fűzte Cuny Domonkos, Germain Miklós műhelyvezetőkhöz s a strassburgi szár­mazású Le Due gyárigazgatóhoz. 2 9 Amikor Cuny meghalt, ő vette át műhelyét. Cuny rövid holi­csi szereplése, az 1759-ben történt elhalálozá­sáról szóló hiteles tudósítás új fordulatot adott a Cuny-kérdésben s teljesen felborítja, tartha­tatlanná teszi az irodalom eddigi álláspontját. Sem Schirek, sem Siklóssy nem tudtak korai holicsi haláláról. 8 0 Schirek elég óvatosan Cuny 1757 és 1763 között történt távozásának lehető­ségéről ír, de nem tudja, hogy hová ment. 81 Siklóssy már valóságos regényt ír Cuny távozá­sának okairól, a habán telepesek közti vándor­lásáról, stílusának ottani hatásairól, s végül tatai letelepedéséről, a tatai gyár alapításáról. Feltevéseit oly meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy azokból a következtetések egész sorát indítja el, természetesen tévesen. 3 2 De még fontosabb adat számunkra Her­mann holicsi házassága, mert ezzel nemcsak a tatai gyár legnagyobb és első vezetőiről keletkezett homály, hanem a budai gyárnak Tatához való legbensőbb viszonya és családi kapqsolata is megoldást nyert. Hermann ugyanis még ugyan­azon évben 1759 november 13-án feleségül vette honfitársának, elhalt barátjának özvegyét, Cuny Domonkosnét, született Frank Krisztinát s így mostoha atyja lett az ifjú Kuny Domonkosnak, és testvérének, Mária Barbarának. 3 3 Minthogy Hermann már 1750-ben Holicson volt, így nem jöhetett a Cuny családdal együtt, ellenben ő hívhatta fel Le Due igazgató figyel­mét Cunyra, ki akkor a durlachi gyár igazga­tója volt. Hermann tehát minden valószínűség szerint honfitársa vagy munkatársa lehetett Cuny­nak, esetleg a rajnamenti gyárak összeköttetései révén hallhatott a durlachi gyár vezetőjéről, s " Holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Bapt. adatai szerint 1760 XII. 19-én születelt Anna Christina leányának kereszt­szülei a holicsi gyár igazgatója, a strassburgi Le Due és felesége voltak.— Keresztalyja volt Durnoix gyermekének. — Germain Miklóssal együtt násznagyként szerepelt a ké­sőbb Tatára került Deutscher Pál majolikafestő házasság­kötésénél. 3 0 Holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct. A° 1759. 29. V. sepultus est Dominicus Kuny, annor. 48. 3 1 Schirek id. m. 18. 1. 3 1 Siklóssy László : Kuny Domonkos, egy budai ke­ramikus a XVIII. században. 14., 17—22. 1. 3 3 Holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. 415. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom