RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - I. A gyár alapítása és az üzem beszüntetése. (1758-1763)
I. A GYÁR ALAPÍTÁSA ÉS AZ ÜZEM BESZÜNTETÉSE. (1758-1763) Tatai ember nem beszél tatai fajanszról, mert ő csak tatai majolikát ismer. így hallotta elődeitől s ez a kifejezés él ma is emlékezetében. A tatai gyár említésekor tanulmányunkban mi is — éppen úgy, mint Holicsról írt munkájában Schirek — a fajansz helyett mindenütt „majolika" elnevezést használunk, bár a név itt nem fedi teljesen az olasz majolika fogalmát, annak készítési módját. Hazánkban azonban a holicsi, tatai, budai, kisbéri és pongyeloki üzemeknek a XVIII. és XIX. században egyformán „majolikagyár" volt az eredeti és hivatalos megjelölése. Ilyen néven szerepelnek az okleveles anyagban s kevés kivétellel ilyen néven említi az egykorú irodalom is. Novotny H. 1798-ban és Vedres István 1809-ben megjejent értekezésében is még majolikának nevezi a holicsi készítményekhez hasonló finom és művészi kivitelű agyagárúkat, amilyeneket Tatán, Gácson, Pongyelokon, Giraltban és Budán készítenek. (Vasa testacea, quae vulgo Majolika appellantur. 1) Az elmúlt századok magyarsága tehát ezt a kifejezést ismerte és használta a fajansz termékek megjelölésére. Így minden tudományos megkülönböztetéstől eltérően mi is tovább visszük és ápoljuk a múltból átvett hagyományos „tatai majolika" elnevezést. * Magyarországon az első fajanszgyár a nyitramegyei Holicson, közel a Morva folyóhoz, az országhatár mentén épült fel. Alapítója Magyarország királynőjének férje I. Lotharingiai Ferenc német császár volt, ki a holicsi uradalmat egybekelésének évében vette meg a Czobor családtól. A bécsi udvar támogatása természetesen biztosította a gyár jövőjét, melynek hazánkban 1 Novotny H.: Sciagraphia seu compendiaria Hungáriáé . . . (Wiennae, 1798.) Pars II. 276. 1. — Vedres István : Dissertatio de fundo publico in commodum Regni Hungáriáé . . . (Szegedini, 1809.) 131. 1. jó ideig nem is akadt versenytársa. Alkalmazottai, munkaerői kiválóak voltak s az ő működésük tette híressé a gyárat. A fellendülés kétségtelenül a gyár felügyelőjének, Toussaint József báró, nagyhercegi kincstárnoknak, továbbá az üzem első vezetőjének, Thöller Jánosnak az érdeme, kik a legjobb munkaerőket igyekeztek megszerezni az új alapítás számára. A királyi udvar felhívása bizonyára sokakat is csábított Holicsra, ami megkönnyítette részükről a válogatást. De segédmunkálatokra bekerülhettek a gyárba a környékbeli habánosok is, kiknek nagy hasznát vehették, mert jól ismerték a vidék, különösen a Stomfa környékéről szállított agyag összetételét, természetét és az onnan hozatott kvarc feldolgozási módját. Mindazt, amit eddig Holicsról tudunk, Schirek C. eredeti források alapján készült munkájának köszönhetjük. 2 Kimerítően, a legkisebb részletekig menő alapossággal tárja elénk a holicsi gyár működését s éppen az ő tanulmánya nyújt sok támpontot a tatai gyár történetéhez is. Tatáról ugyan sok újat nem mond s csak az addig ismert irodalmi anyagot használta fel. Az általa közölt nevek és időpontok azonban szinte láncszerűen illeszkednek a tatai üzem folytonosságához, megvilágításához s a mi számunkra éppen ebben rejlik Schirek munkájának fontossága. A tatai levéltári adatok ismerete hiányában Schirek természetesen csak nagy általánosságban utalt Tata említésénél a holicsi gyár hatására, idézve Mayer Albert udvari tanácsos magyarországi utazásairól írt idevonatkozó leveleit. 3 E rokonságot azonban legjobban a különböző gyűjteményekben fennmaradt emlékanyag teszi nyilvánvalóvá. De hogy ennyire szoros legyen a két gyár közötti kapcsolat, arra 2 Schirek Carl : Die k. k. Majolika-Geschirrfabrik in Holitsch. (Brünn, 1905.) 3 U. o.: 89. és 90. 1.
