KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

I. Holbein haláltánca és a modern haláltáncköltészet fejlődésrendszere

- 19 ­A gazdag. — 15. A Halál címere. — 17. Mint a 6. szám. — 18. Az utolsó ítélet; 8., 16. és 19. képeknek nincsen Holbein-megfelelője. A Holbein-képek nyomán készült Pesti Györgynek (a versfők szerint: Georgius litteratus Pesti) haláltáncverse is : „A Halálról Való Emlékeztető Ének : Mint­ha Beszélne Az Ádám Fiaival. Nótáját sokféle énekekből röndelhetsz. Jó imez is : Mennyi so­kat szól az Isten embernek", etc. (1560.) 1 Dézsi Lajos szerint Pesti György Aemilius Georgius latin verseit fordította nagy szabadsággal. 2 A Holbein—Aemilius Georgius-féle kiadás latin szövegével a magyar költeményt egybevetve ezt az állítást ellenőriztem. A szövegi egye­zéseken kívül megállapítható, hogy Pesti leírásai csakis Holbein képeire vonatkozhatnak, ame­lyekből ő többet el is hagyott; sőt némely he­lyen annyira megrövidítette eredeti sorrendjüket, hogy a szerep'ők közül sokat csak a rend gyűj­tőnevével nevezett meg. A szövegben Pesti bő­ven kitér a reformáció gondolatvilágának job­ban megfelelő tárgykörökre ; néha nem is Aemi­lius Georgius verseit fejti ki jobban, hanem a képhez fűzött bibliai idézetet színezi ki. Ez a francia kiadás nyomán is megállapítható. A versnek első nyolc sora („Gondja között egy fő gondja embernek . . . Meg kell válni az testtül az lélek­nek, . . . stb."), valamint az utolsó 5 versszak (főleg 309— 324. sorok : „Szükség szerint az testnek meg kell halni, Az mi halálunk bizony nyereségünk.") halálelmél­kedéseket tartalmaz, amelyek feltűnően hasonlítanak a francia kiadás francia elmélkedéseinek kitételeire. A latin idézetekkel is találunk kapcsolatot: Pesti: 74—75. s. Tudod, hogy meg kell halni az nagy papnak, Másra kell szállani az uraságnak, Jövel csak most az nagy kénesőt hagyd másnak. Hans Holbein: Lyon, Trechsel fratres, 1538.: A pápa képe fölött a közetkező idézet olvasható : Moriatur sacerdos magnus. Josue XX. Et episcopatum eius accipiat alter. Psalmista CVill. A 9—16. sorok a világ teremtését írják le és megfelelnek az első Holbein-képnek : „Oh mely szépen Isten embert teremté . . ." kezdi leírását a költő; majd az Úr is meg­szólal : „Rólam kérlek hogy megemlékezzetek, . . ." és kö­vetkezik a tiltott gyümölcsre vonatkozó parancs (Die schoepffung aller ding.). A 17—20. s. a Holbein-féle má­sodik képnek felel meg: „Gonosz ördög ám mint csalá Ádámot" (Adam Eua im Paradysz.) A 21—24. s. Ádám munkáját írja le : „egy ködment ő reája adának, Csépet, kapát eleibe rakának, Hogy nagy kínval földen munkálkodnának." Ami teljesen a negyedik Holbein-kép utánzata : Adam bawgt die erden. A következő rész motívumait ellenben a harmadik Holbein-képről leste el Pesti. Ádámot és Évát kiűzik a paradicsomból és a Halál már melléjük szegődik. „Utánna megyen egy éhvel holt Halál; Köszön néki és azt mondja, 1 A Székely Nemzeti Múzeum Csereiné-kodexének 40 a—50° lapján, „Cancijo de Immagine mortijs" és Bor­nemisza Péter Énekeskönyvében. Detrekő, 1582. „Halálra emlékeztető ének" címen. V. ö.: Pesti György Haláltánc­éneke Holbein képeivel. Bevezetéssel ellátva közli Dr. Dézsi Lajos. Magyar Bibliophil Társaság 1927. A beveze­tésben a régi magyar haléitáncmotívumok történetének sok érdekes adatát közli az egykori tudós szegedi professzor. 2 I m. 25. 1. hol valál ?" (Vsztribung Ade Eue). Ettől kezdve a Halál beszél és ő mondja el, hogy miképen törte meg a nagyok hatalmát ; ö maga mondja el. hogy mit beszélt az embe­rekkel és azok mit tettek, amidőn meglátták őt. Az egész tehát egy halálmonológ; amire a cím megjegyzése is vo­natkoztatható. Eszerint ugyan „Ádám fiaival" beszél, de a kép úgy van beállítva, mintha magéhoz Ádámhoz be­szélne, s így a harmadik Holbein-kép keretében felsora­koznak a többi rendek is a Halál elbeszélése nyomán. A költő csakhamar megfeledkezik arról, hogy a Halál Ádám­mal beszélt és így ez, miután minden erejével és halal­mával eldicsekedett („Látod-e én mely magos legény va­gyok ? Sem tobzódó sem részeges nem vagyok..." „könnyű legény vagyok, Büntetésre Istentül küldett vagyok." 33. s. kk.), már nem is Ádámhoz beszél, hanem az emberekhez általában. A Halál öndicsekvő szavaiban előfordulnak olyan motívumok is, amelyek részben egyes legenda- és haláltáncképek (Camposanto), részben az everyman-dialó­gus ú. n. „felajánló motívuméra" vezethetők vissza (Eve­ryman pénzt ajánl fel megszabaduláséért). „Soha nekem annyit nem fizethetnek, Hogy ők előttem elmehessenek." Sőt azt a gondolatot is megpendíti, amelyre később Bech­slein a nagy „Haláltragédiát" alapította : „Értem erejét az Isten fiának, De meglátom, mit tehet az halálnak, Szemben állok vele az viadalnak, Vagy ő nyeri, vagy év nyerem, megválnak." Ezekután elbeszéli a Halál, hogy mit látott a Pápa udva­rában (53—84. s.) : „Azt értem, hogy egy földi Isten vagyon, Dicsőséges pápa neve, " („irdisch Vater"). És leírja a hatodik Holbein-képet. Szavaiban van némi re­miniszcencia, amely a felnémet haláltáncszövegre emlé­keztet („Földi Istennek ő magát hívatja") ami nem jelenti azért azt, hogy Pesti talán ismerte ezeket a szövegeket; e hasonlóságnak e korban már az is magyarázata lehet, hogy a haláltáncszövegek nyomán ezek a kitételek álta­lánosan ismert és használt kifejezésekké lettek. Sokkal jelentősebb azonban az, hogy a pápa ud­varának és környezetének leírásából nemcsak a holbeini eredetre, hanem a kiadásra is következtethetünk. Pesti szövegében a halál ezt mondja : „Térden állva sok pap, barát imádja. Királyokval bal lábát csókoltatja." Az eredeti Holbein-képen (6. sz.) a térdelő király a pápa jobb lábát csókolja meg. Miképen lehetséges, hogy Pesti szövegében a pápa bal lábát csókolja, holott Dézsi Lajos szerint az Aemilius Georgius-féle kiadást használta, amely­ben a képek kivitelén semmi változtatás nem történt? Hogy ebben a tekintetben Pesti mást mond, mint ami az eredeti Holbein-képen volt, az csakis oda vezethető visz­sza, hogy egy olyan kiadást használt, amelynek képei, mint a Wagner-félében, meg voltak fordítva ; ami tehát az eredetinek jobboldalán volt, az baloldalra került; mint­hogy pedig a Pápa fél profilban van az eredeti Holbein­képen lerajzolva és a király a jobb lábát csókolja, a Wagner-féle és a hozzá hasonló „megfordított" kiadások­ban az előbbi kép jobb lába bal lábbá lett. Pesti tehát a Wagner-féle kiadáshoz hasonló haláltáncot használt, talán épen a Wagner-félét, aminek az évszámadatok sem mon­danak ellen. A pópa Pesti szerint szentelt vízzel, tömjén nel, átokkal űzi a Halált, de végre mégis megadja magát és kegyelemért könyörög. Majd felajánlja minden vagyo­nát, mint azt az everyman-dialógus és a legenda szerep­lője teszi. A Halál feleletében felrója minden bűnét. A nyolcadik Holbein-kép utánzata a 85—108. sorok szövege : *„lmmár menjünk császárra, királyokra, Kik közzül egy lakodalmat csinóla, . . ." A 8. kép lakmározó királyóval a bibliai Boldizsár király történetét hozza kapcsolatba. A 105. sor előtt azonban ki kellett valaminek maradnia, minthogy itt a király már be­tegen fekszi ágyában, holott előbb még azt rótta fel neki a Halál, hogy „eszel, iszol, csak mulattál életedben." A továbbiakban Pesti összevonja a képek szerep

Next

/
Oldalképek
Tartalom