KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
VI. Az átmeneti műfajok
Hebt noch steil das Schwert empor . .. Und der alte General Trägt das Genick noch hart wie Stahl .., Leutnant, Garde. Inlantrie Schienken, fleischlos, noch das Knie" stb. Ugyanez a tárgya a 33. "Was gäbt ihr drum" ... c. költeményének is. A Halál végiglovagol a katonák sírjai között és ezek előjönnek íöldalatti lakásukból és követik vezérüket. Ezek a jelenetek igen jelentősek Ernst Toller drámájának egyes elemeire való vonatkozásaikban. Megemlítjük még a Wiegand-haláltáncnak érdekes és újszerű képillusztrációját is : a hadüzenet napján a Halál lobogó fáklyával kezében hatalmas tömeget vezet fel egy nagy épület feljáróján (1); a Halál, mint demagóg, fekete ruhában, kezeit nagy fehér kézelőkbe bujtatva izgatja a népet (2 ; Rethel), lábainál két koponya hever eldugva; a Halál kentauralakban, kezében nagy zászlót lobogtatva száguld a naplementében, egyik hátsó lába a keresztet rúgja meg, amely derékban kettétörik ; a Mazúri-tavak vizéből egy hatalmas halálfej látszik ki, amelynek nyitott szájába a katonaságot belesodorja az ár; a harctéren szamáron lovagolva megy végig a Halál és a sebesülteknek és haldoklóknak üdítő italt nyújt; a Halál páncélöltözetben ül egy sírbolt kövén és vasmarkában vérszomjas gyönyörrel egy emberszívet fojtogat, a földből könyörgőleg kitárt emberkar nyúlik ki s kéri szívét; egy nagy temetőben, amely már szintén megtelt a sok végeláthatatlan sírkereszttel, a Halál a sírásó ; egy repülőgépbe a Halál sasszárnyon repülve belekapaszkodik és magával rántja a mélybe ; a tengeri csatában a Halál kis bárkáján a hatalmas páncélhajó elé kerül, hogy a mélybe süllyeszthesse. Ezek a képek a Halált a jelenkor történelmébe és viszonyaiba helyezik ; kifejező módszerük ugyanaz s csak variánsokat adnak, bár ötletességük elvitathatatlan. 61 Már nemcsak a háborút, hanem annak szomorú következményeit jellemzi Jul. Sauer Deutscher Totentanz. 1919. (Leipzig/Wien) című 16 költeményből álló történelmi részletképsorozata. Hiába folyott annyi német vér; megkezdődik az összeomlás ; az égbolton már dobognak az apokaliptikus lovasok paripáinak patkói és a német nép rettegve várja, mikor csap le kaszájával a rettenetes Halál. Az első kaszavágás a Habsburg-házat éri, mely népét csak a halálba kergetni tudta (?); de az uralkodóktól csak a fölöslegeset rabolja el a Csontváz, míg a szegényeket a szükségestől is megfosztja. A gazdagok ebben a nyomorúságos időben is nyernek és gazdagodnak; roskadozó asztalok körül ülnek bűnös nőkkel kacérkodva s a Halál az ő büszke lakájuk ; hosszú, keztyűs csontkezében nesztelenül hordozza ezüsttálcáikat s unatkozva megy azután a szegények közé, hogy több munkája akadjon. A cseh-német területek elszakításának napján (1919. márc. 4.) a Halál ujjongva tűzi ki a szláv trikolort a huszila gépfegyverekre. S midőn a versailles-i tükörteremben összeül a békekonferencia, hogy felossza a világot és békét teremtsen, a rohamsisakos Halál már ott áll a terem kapujában, kezeit vérittasan a német föld felé kiterjesztve és várja a pillanatot, amelyben eltörölheti a föld színéről. De a győzelem dalát vadul hegedülő Halál vérfagyasztó játékát megzavarja a távoli harangzúgás, amely mindég erősebb lesz és megszégyeníti a triumfáló gonosz szellemet. Sauer haláltánca hatalmas tragédiává kerekedik ki, amelynek egységes tárgya a három apokaliptikus lovas harca a német nép ellen s amely ép oly kiengesztelőleg és megnyugtatóan fejeződik be, mint Az ember tragédiája. Ezzel a művel egyelőre bezárult a történelmi haláltáncművek részletképeinek sora s műfaji jellegük az átmeneti műfajokban új változáson és fejlődésen ment keresztül. VI. Az átmei 1. Az egyetemes emberi létet kifej Az átmeneti műfajokban a történelmi részletképsorozatból csak az Everyman-haláltánc és a halott-tánc motívumai maradtak meg. Ellenben eltűnt a részletképsorozat kifejezésmódja. A három átmeneti műfaji változat közül az első az egyetemes emberi létet két módon szimbolizálja : vagy a költőnek egy egyénileg megszerkesztett és így teljesen költött, de a valóság látszatának igényével föllépő jelenetében, vagy pedig egy mindennapi, ill. történelmi esemény mozzanatainak az egyetemes emberi létre való vonatkoztatásával. Az előbbihez tartozik például a csontvázak és halottak vonulásának az általános emberi meghalásra, az utóbbihoz egy egyén lelki kifejlődésének és tragédiájának az egyetemes emberi élet kiépülésére és tragédiájára való vonatkozása. íti műfajok ző egyetemesen szimbolizáló kép Már Novalisnak „Heinrich v. Ofterdingen" (1800) c. regényében is zörgő csontvázak, gonosz szellemek támadják meg a zavartalan megelégedettségben tenyésző életet. Az általános emberi meghalást, az emberiség tragikus pusztulását Bechstein úgy ábrázolta, mintha a földről a halottak szellemeinek nagy tömege szállana fel állandóan az ég felé (44.). Az ember tragédiájának londoni jelenetében az egyetemes emberi életet akarta Madách megjellegezni, amidőn annak tevékenységeit egyenlővé tette a sírásással. A halál itt nem egyéb mint az önásta sírba való beleugrás Ezt az egyetemesen szimbolizáló képet alkalmazta Frey (6. 10.) és Wiegand (31.) is. Az átmeneti műfajt legtisztábban először Detlev Freiherr von Liliencron (1844—1909)
