KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
V. A korviszonyok és a történeti valóság képsorozatos kifejezése
- 71 utunknak is végére jutottunk. Mert, amire a költő az ő művének verses bevezetésében is kifejezetten utal, mi is bevándoroltuk a Halállal együtt a világot, a történelmi korokat, hogy az emberiségnek, a rendeknek, a világi törekvéseknek mult és jövendő sorsát minél világosabban szemlélhessük. Mi itt az álmodó Ádám személyében állunk, akik előtt a nagy világdrámát a költő a Halált szerepelletve azért játssza le, hogy a látszólag igazságtalan világrendet velünk megérttesse és hogy bennünket azoknak a sötét aggodalmaknak súlyától, amelyekkelfa halálfélelem fenyeget, megszabadítson és kitartó-küzdelemre lelkesítve az örökké szerető Isten színe elé emeljen/' Mindezek a motívumok lényegükben azonosak Az ember tragédiájának eszméjével s így megadhatnák annak magyarázatát, hogy miért tért el Madách a Faustot mintázva annak lényeges tartalmától és miért választotta az ő céljainak inkább megfelelő világdráma jeleneteit. Bechstein haláltánca nemcsak általánosságokban, hanem részletekben is hasonlít Az ember tragédiájához. Kezdete megegyezik Az ember tragédiájával: ÁdámÉva teremtése. 2. Bűnbeesés. 3. A paradicsom elvesztése. Midőn Ádámot és Évát az angyal kiűzi a paradicsomból, hozzájuk szegődik a Halál. Az ember tragédiájában is Luciíer a bűnbeeséstől kezdve állandó kísérője „Ádámnak." 4. Ádám a földet műveli, egy fát dönt ki, a saját fajának életefáját (1. Holbein). 5. Gebein aller Manschen. A halálangyalok („Halálfiak") győzelmi éneke. Ők lesznek megsemmisítői az emberi nemnek. „Sammeln wir den Staub zum Staube 1 Bis das Leben all erkaltet, Bis der Erdball selbst veraltet Und die Urnacht wieder waltet !" Az ő fenyegetődzésük szerint is ép úgy ki fog hűlni a föld, mint Az ember tragédiájában. Az Ür azonban nem tűri tovább a halélangyaloknak, a gonoszlelkeknek triumfusát és „Ein Kreuz erschien, hoch über allen Landen" ; e képnek a beállítására, a glóriás keresztnek a felragyogására emlékeztet Az ember tragédiájának római jelenete. 6. A Halál, a gonoszlelkek feje elrepül a Golgothára, ahol őt a Megváltó legyőzte és elhatározza, hogy az emberiséget a legkegyetlenebb öldökléssel fogja kétségbeejteni; mint Lucifer is örül annak a római jelenet végén, hogy Ádám a keresztény lovagi eszmékért lelkesedik, mert Istenhez közelebb viszi, de kétségbeejti majd. „Sie sind doch mein ... Will auch gleich Dir, in Knechtgesalt mich kleiden, Will zu den Hirten gehn, die Deine Heerden weiden. Will sehen, ob sie mehr Dich fürchten, oder mich ?" mondja a halál és megindul a világba. Elmegy a Vatikánba és bíborosnak öltözve a többi pap közé keveredik. Ép a német császár térdepel a pápa előtt. A német birodalomnak ezt a „megalázó gyalázatát" azonban nem tudja tűrni (a német Halál!) és lelöki trónjáról a pápát. 7. Mielőtt a császár udvarába érne. a Kolosszeumba megy, hogy gyönyörködjék a római hatalom pusztulásának gyászos emlékeiben. Itt találkozik Achasverussal, aki elől azonban elrejti magát. Zarándokruhába öltözve elmegy Albrecht császár udvarába, aki hatalomféltésből épen az előtte térdelő és hatalomért esdeklő unokaöccsének kéréseit tagadja meg. Az unokaöcs egyszerre csak a Halált látja nagybátyja trónja mögül felemelkedni, aki a császár fejéről leveszi a koronát; feltámad benne bosszúvágya és megöli a császárt (1. aHolbein-képet 1.1.7 szk 8. Miután a tenger gonosz szellemeit felhívta, hogy árasszák el vízzel a partokat, elmegy a Halál a királyhoz, aki ezzel az országos bajjal mit sem törődve lakomát tart, és halálitalt nyújt neki. 9. Ez a jelenet egy embercsont-hegy tetején ülve mutatja be a Halált, aki a halott hercegek békés természetéről elmélkedik. Majd elragadja a bíborost. 10. A Vulkán mélyén is a Halál működik és lávával önti el a vidéket. Azután elmegy a császárnő udvarába és figyelmezteti közelgő bukására. A császárnő titkos levelezése miatt a császár gyanút fog és bitófán végezteti ki feleségét. Mikor a szerelemféltés áldozatát a bitófa alá vezetik, megjelenik ott a Halál és beszédet mond a néphez. Amit itt mond, azt bátran a bitófa alatt a hóhér képében álló és Dantont kivégző Lucifer szájába adhatnók. ILA királynő. Mór tárgyaltuk. 12. A püspök. 13. A herceg. A halál szétküldi a világba az ő szolgáit: a gyűlöletet, a haragot, irigységet stb. 14. Az apátot is megöli, aki szellemidézéssel foglalkozik. Majd bohócruhóba öltözve a bolondok házába megy. Az őrültek énekét utánozva saját hatalmát dicsőíti. 15. Az apátnőnek elviszi fivére, az apát halálának hirét. Az apátnő meghal. 16. A grófot saját meggyilkolt fivére képében öli meg. Holttestét a lágy szellő homokja lassan elfödi. 17. A vadászatra induló kanonokot vadászruhába öltözve öli meg. 18. A bíró. 19. Bányász képében egy bányába megy és ledönti annak oszlopait. Majd gyönyörködik a saját hatalmának erejében, látva a sok megkövesedett pálmát: mint az „alvilág királya" a mammutcsont-hegyre, trónjára ülve nézi megelégedetten az ősi világ romjait. 20. A Halál a jövőbe is ellát. Elmegy Elba szigetére és itt látja az ő „hűséges papjának", Napoleonnak tragikus végét. A költő itt egy 17 évvel a mű megjelenése előtt történt történelmi eseményt már mint bekövetkezendőt állít be. 21 A hitszónokot az örök boldogságba viszi. 22. A világi papot sekrestyésnek öltözve viszi el. 23. Barát. 24. Az apáca, Agatha. 25. Az öregasszony. A Halál elmélkedése a mulandóságról. 26. Megöli szorgalmas kertészét, az orvost is. 27. A csillagjós épen elmélkedik az ő munkájának és tudományának hiábavalóságáról, amidőn eléje áll a Halál halálfejet tartva kezében. A fejezet nagyjából és csak az elvekben hasonlít azokhoz az elmélkedésekhez, amelyeket Madách Kepler ajkára adott. 28. Az uzsorás. 29. Mielőtt a kereskedőt elragadná, a Halál elmegy Egyiptomba, végigmegy a múmiák hosszú során ; ő jól ismeri őket; jól ismeri dicsőségüket és bukásukat, amelyet ő készített számukra. Hova lett minden nagyságuk ? Néhány ledőlt szobor és félig elborított piramis emlékeztet itt Madách egyiptomi jelenetére. Ezután a Halál a rabszolgák közé keveredik, akiket ő szabadít meg rabszolgaságukból ; a mulandóság tehát itt is egybe van kötve a „milliók egy miatt" gondolatával, mint Az ember tragédiájában. 30. A Hajósokat tönkreteszi a Halál. A lesüllyedt hajóroncson végigszáguld az éj setétjében a tengeren és eljut az északi sark jégvilágába. Az ember tragédiájának eszkimójelenete talán innét is kapott indítékot. 31. Ezután következik a tenger áldozatainak felsorakozása a Halál előtt, amelyet már Arany Hídavatás c. balladájával kapcsolatban részletesen tárgyaltunk. A jelenet végén leírja a költő a vallásháborúnak kitörését; a Halál, aki senkinek a vallásával nem törődik <?), gúnyosan mosolyogva nézi végig, mint hajtja az emberiség a a legnemesebbet, a vallást is az ő céljainak szolgálatába. A vallásháború visszás elveinek tárgyalása a Tankréd-jelenet „iota"-háborújával állítható párhuzamba. 32. Az alsóbb néposztályokat megvető nemesembert a parasztnak öltözött Halál öli meg. Itt lép fel a haláltáncban az a forradalmi hang, amely később Rethel művét is jellemzi. Az ember tragédiájában Madách talán Bechstein e jelenetétől és Rethel művéből kapta az ösztönzést a forradalom tragikus beállítására. (Danton-jelenet). 33. A Holbein-féle agg férfiú képében az öreg költő, Goethe lép fel, akit, bór neve világszerte ismert, szintén tovaragad a Halál.
