HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
GEORGSMÜNZEN KREMNITZER PRÄGUNG
- 21 - \ sz.-ban a helyzet lényegesen megváltozott. 1712ben újjászervezték a bécsi főpénzverőt és vele kapcsolatban megalakult a vésnökakadémia. Bécs központi helyzete teljes mértékben érvényesült. A kiválóbb éremvésők mind oda törekedtek és a többi pénzverők csak átmeneti állomásul szolgáltak. Ennek következtében Körmöcön is, különösen a XVIII. sz. második felében, mind jelentéktelenebb lett az éremkészítés. Az a kevés is, ami volt, csupán ideig-óráig ott dolgozó, többnyire idegen származású vésnökök nevéhez fűződik, tehát távolról sincs meg az az egységes kép, mint a megelőző időkben. Ezért mondhatjuk, hogy a Györgyérmek egy hosszú fejlődési folyamat betetőzését jelentik. A körmöci veretű Györgyérmek egységes jellegének is épen az a magyarázata, hogy készítésük szintén egy generációkon keresztül Körmöcön élt és működött éremvéső-dinasztia tagjainak nevéhez fűződik. Ez a család a rothenfelsi Roth família és tagjai 1649—1797 között tevékenykedtek a körmöci pénzverőben. Emlékéremkészítéssel azonban a családnak csak három, illetve esetleg 4 tagja foglalkozott. Könnyebb áttekintés végett a Stempelsammlung adatai alapján a következőképen állíthatjuk össze a Roth család leszármazási táblázatát : 2 2 rothenfelsi Roth Herman kamarai könyvelő 1649—54 között alkamaragróf Roth Keresztéig Herman fővésnök (1645—90) Roth Herman Roth Jeremiás éremvéső (1690—95), éremvéső (t 1751) majd Boroszlóba Roth Jeremiás Herman távozott éremvéső (t 1754) Roth Herman éremvéső (t 1797) Kétségkívül azok az első körmöci veretű Györgyérmek, melyek CHR mesterjegyet viselnek. Newald még C. H. Richtert sejtette e betűk mögött, de vele szemben már Belházy kimutatta, hogy ezek csak Roth Keresztéig Herman fővésnököt jelenthetik. 2 8 Három formában, tallér (5. sz.), féltallér (6. sz.) és negyedtallér (7. sz.) nagyságban kerültek kiverésre. A két első2 2 Közölte már Szentgáli Károly is, A körmöcbányai Szent György érmek, Az Erem V. 1927. 105—110. 1. 2 3 J. Newald, Beitrag zur Gesch. des Oesterr. Münzwesen im ersten Viertel des XVIII. Jahrhunderts, Berichte u. Mitteil, des Altertum Vereins zu Wien 1881. 21.1. Belházy, C. H. R. nicht Richter, sondern .Christian Hermann Rott Num. Zeilr. Wien 1889. 490. 1. Egyéb róvonatkozó adatok, Stempelsammlung IV. 1322. 1. der Technik zeigen diese Medaillen ein einheitliches Bild. Dies ist darauf zurückzuführen, dass ihre Erzeuger, die Eisenschneider des Münzamtes : Fueszl, Richter, Guet usw. Kremnitzer oder wenigstens bergstädtler waren, daher alle als Mitglieder desselben Kulturkreises anzusprechen sind. Die letzte Phase, zugleich die Krone dieser beliebten und blühenden Medaillenerzeugung vertraten die Georgsmünzen. Im XVIII. Jh. änderte sich die Lage. Im J. 1712 wurde das Wiener Hauptmünzamt reorganisiert und mit ihm eine Graveurakademie errichtet. Die zentrale Lage Wiens gelangte vollkommen zur Geltung. Das Ziel der tüchtigsten Medailleure war fortan Wien und die übrigen Münzämter wurden nur als Durchgangsstationen betrachtet. Die Medaillenfertigung wurde infolgedessen auch in Kremnitz stets unbedeutender. Die wenigen, die noch erzeugt wurden, sind zumeist Produkte der kurze Zeit oder provisorisch dort verweilenden fremden Medailleure. Demzufolge geht alsbald auch das frühere einheitliche Bild der Erzeugnisse verloren. Dieser einheitliche Charakter der Georgsmünzen Kremnitzer Prägung knüpft sich an die Mitglieder einer Münzeisenschneiderdynastie, die Generationen hindurch in Kremnitz lebte und arbeitete : an die Familie Roth von Rothenfels, deren Mitglieder in der Zeit von 1649 bis 1797 im Kremnitzer Münzamt betätigt waren. Mit Medaillen befassten sich aber nur 3 oder 4 Mitglieder dieser Familie. Der leichteren Übersicht halben teilen wir hier die Geschlechtstafel der Familie mit. 22 Herman Roth von Rothenfels Kammerbuchhalter 1649 — 54 Unterkammergraf Christian Herman Obereisenschneider (1645—90) Herman Jeremias Eisenschneider Eisenschneider (1690—1751) (1690 — 95) Jeremias Herman nachher in Breslau. Eisenschneider (t 1754) Herman Eisenschneider (t 1797) Die ersten Georgsmünzen Kremnitzer Prägung sind unzweifelhaft jene, die das Meisterzeichen CHR tragen. Newald vermutete noch C. H. Richter unter diesem Zeichen, Belházy wies aber nach, dass es sich um das Meisterzeichen des Obereisenschneiders Christian Her2 2 Wurde schon von Károly Szentgált veröííentlicht : Die St. Georgsmünzen von Kremnitz (ungarisch). Az Erem, V. 1927. S. 105-110.
