HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
GEORGSMÜNZEN KREMNITZER PRÄGUNG
- 22 nek verőtöve is megmaradt és minden valószínűség szerint ezekre vonatkoznak a közölt leltár „1 par St. georgij guldiner Stöckl" és „í par St. georgij Thaller Stöckl" kifejezései. Az érem mindhárom változata szoros egyezést mutat a Muschinger-érem hátlapján lévő Györgyábrázolással. Nyilvánvaló, hogy ez szolgált mintaképül. A hátlapra jellemző, hogy Krisztuson kívül csak két apostol foglal helyet a hajóban. Mindhárom érem hengeres verőtőn készült, azért nem egyforma minden irányban az érmek átmérője. A budapesti Éremtárban levő talléron 1693-ból való egykorú bevésés látható, ez is bizonyítja a tallérok korai veretését. Készítő mesterük 1645-ben nyert vésnöki kinevezést Körmöcre és 1691. VII. 17. már özvegyéről van szó az iratokban. Roth Keresztélv Hermantól még más emlékérmek is maradtak fenn (Buda viszszavétele, Lipót koronázása stb.). Tehát képzett éremvéső volt, akinek Györgyérmeit a későbbi veretekkel szemben bizonyos egyszerűség és nyugalom jellemzi. A következő típusú, tallér nagyságú Györgyérem (8. sz.) előlapján HR, hátlapján pedig R jelzést visel. Az előlapi kép a jelzés szerint Roth Herman, az előbbi Roth K. H. egyik fiának a műve. Herman atyja halála után (1690) foglalta el annak helyét, mint vésnök Körmöcön. Ezalkalommal a selmeci főkamaragróf külön kiemelte külföldi képzettségét és az éremvésésben való jártasságát. Nemsokára azonban (1695) Boroszlóba távozott és itt halt meg 1726-ban. 2 4 Az ő Györgyábrázolása még közelebb áll Hailer szt. Györgyéhez, mint apja műve, különösen a lovag testtartását és a lándzsa helyzetét illetőleg. Művének különös jelentősége, hogy itt látjuk elsőízben a nyeregtakarón a magyar címert. Ez az éremkép előfordul utánöntés formájában a körmöci ev. gimn. 1696-ból származó jutalomérmén is (budapesti Éremtárban). Tehát az éremkép okvetlenül 1696 előtt kellett, hogy készüljön, ami pontosan meg is felel Roth Herman körmöci működése idejének. A hátlap, mint említettük, R. jelzést mutat. Ez a hátlapi éremkép főként a jegyénél, de a stílusánál fogva is átvezet a harmadik Györgyérem csoporthoz. Ennek a darabjait épen a szignált érmek után, mint R mester alkotásait foglalhatjuk össze. E harmadik csoportba sorolt érmek túlnyomó része, különösen a jelzett darabok (10, 11, 12, 13, 15, 17. és 21. sz.) henge2 4 Stempelsammlung IV. 1323. 1. man Roth handelt. 2 3 Diese wurden in drei Formen, als Taler (Nr 5), Halbtaler (Nr 6) und Vierteltaler (Nr 7) geprägt. Die Prägestöcke der beiden ersten sind erhalten und die Ausdrücke : „i par St. georgij guldiner Stöckl" und „1 par St. georgij Thaller Stöckl" des Inventars beziehen sich aller Wahrscheinlichkeit nach auf diese. Alle drei Abarten der Münze weisen mit den Georgsdarstellungen der Muschingerschen Medaille eine volle Ubereinstimmung auf, demnach wurde diese als Vorlage benutzt. Charakteristisch für die Rückseite ist, dass auf dem Schiffe ausser Christo nur 2 Apostel dargestellt werden. Der Prägestock aller drei Münzen ist ein Walzenwerk, aus diesem Grunde ist ihr Durchmesser nicht überall gleich. Am Taler des Budapester Münzkabinetts ist eine aus 1693 stammende Eingravierung sichtbar, der die frühe Prägung der Taler zur Genüge beweist. Ihr Erzeuger erhielt im J. 1645 den Eisenschneidersposten in Kremnitz und die Urkunden schreiben am 17. VII. 1691 von seiner Witwe. Von Christian Herman Roth sind noch andere Medaillen erhalten geblieben (Rücknahme von 0fen, Krönung Leopolds usw.). Er war ein gebildeter Münzgraveur, für dessen Georgsmünzen eine gewisse Schlichtheit und Ruhe kennzeichnend sind. Der nächste Typ der Georgsmünzen von Talergrösse (Nr 8) trägt auf der Vorderseite das Zeichen HR, auf der Rückseite ein R. Das vordere Prägebild ist daher das Werk von Herman Roth, dem Sohne Ch. H. Roths. Herman betrat nach dem Tode seines Vaters im J. 1690 seinen Eisenschneidersposten in Kremnitz. Bei dieser Gelegenheit wurde seine ausländische Bildung und seine Gewandtheit im Münzprägen vom Oberkammergrafen rühmend hervorgehoben. Bald darauf (1695) verliess er die Heimat und begab sich nach Breslau, wo er 1726 starb. 2 4 Seine Georgsdarstellung steht der von Hailer näher, als die seines Vaters, besonders in Betreff der Körperhaltung des Ritters und der Stellung der Lanze. Besondere Bedeutung gewinnt sein Werk dadurch, dass auf der Schabracke hier das erstemal das Wappen Ungarns • 2 3 J. Newald, Beitrag zur Gesch. des Oesterr. Münzwesens im ersten Viertel des XVIII. Jahrhunderts, Berichte und Mitteil, des Altertum-Vereins zu Wien, 1881. S. 21. Belházy, C. H. R. nicht Richter, sondern Christian Hermann Rott, Num. Zeitschr. Wien, 1889. S. 490. Andere Angaben : Stempelsammlung IV. S. 1322. 2 4 Stempelsammlung IV. S. 1323.
