HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

EINLEITUNG

BEVEZETÉS. EINLEITUNG. Tanulmányunk tárgya a szorosabb értelemben vett, régi veretű Szent György érmek feldolgozása. Tágabb értelemben ugyanis minden olyan pénz, emlékérem vagy jeton, amelyik a sárkányölő lovag képét viseli, belefoglalható ebbe a sorozatba. Az így értelmezett anyag azonban rendkívül különböző fajú érmekből tevődne öszsze, melyeket csupán egy külsőleges kapocs, az azonos éremkép fűzne egymáshoz. Szűkebb értelemben véve viszont Szent György érmek, vagy Györgyérmek alatt csak azokat a harcoló katonák részére amuletül szolgáló érmeket értjük, melyek első veretei a XVII. sz. végén Körmöcbányán készültek, továbbá ennek a típusnak régibb és újabb utánzatait. Munkánk gerincét az előzmények beható ismertetése után a XVII— XVIII. sz. folyamán Körmöcön készült Györgyérmek lehetőségszerinti teljes sorozatának felkutatása képezi. Majd ismertetjük a körmöci mintára készült és valamelyik éremművész vagy vésnök nevéhez kapcsolható valamennyi darabot. Végül megkíséreljük összeállítani az egykorú vagy valamivel később készült ú. n. régi utánzatokat is. A modern, többnyire gyári úton készült éremtömeg beláthatatlan áradatának részletes feldolgozása nem esik e tanulmány keretei közé. Erről csak futólagos képet nyújtunk néhány jellegzetesebb példány szemléltetésével. Célunk tehát a régi veretű Györgyérmekről megközelítő Corpust nyújtani és valamilyen rendet teremteni abban a zűrzavarban, mely eddig a Györgyérmek meghatározása körül észlelhető volt. Elsőrendű feladata ez a magyar éremtannak, hiszen a Györgyérem Körmöcbányával, következőleg tehát a magyar pénzveréssel, elválaszthatatlanul összeforrott. Legjellemzőbb bizonyítékunk erre, hogy a kézikönyvekben, árjegyzékekben stb. ma is minden Györgyérem körmöci elnevezés alatt foglal helyet. Az érmek osztályozásához három főbb támaszpontunk van. Elsősorban útmutatást nyújtanak az érmeken magukon látható mesterjegyek, Unsere Veröffentlichung befasst sich mit der Bearbeitung der St. Georgsmünzen (im engeren Sinne), von altem Gepräge. Im weiteren Sinne gehört nämlich eine jede Münze, Medaille oder Jeton, die den drachentötenden Ritter darstellt, in diese Gruppe. Derart zusammengesetzt, bestünde aber das Material aus äusserst mannigfachen Münzgattungen, die miteinander nichts anderes als das Prägebild gemein hätten. Unter St. Georgs- oder kurz Georgsmünzen im engeren Sinne verstehen wir jene, den kämpfenden Soldaten als Amulet dienende Münzen, deren erste Prägungen vom Ende des XVII. Jahrhunderts aus Kremnitz (Ungarn) herrühren, ferner alle frühere oder spätere Nachahmungen dieses Typs. Die Hauptaufgabe unserer Arbeit besteht nach eingehender Behandlung der Vorgeschichte dieser Münzgattung darin, die komplette Reihe der Kremnitzer Georgsmünzen nach Möglichkeit zu ergründen. Ferner werden jene Stücke besprochen, die nach Kremnitzer Muster gefertigt irgendeinem Stempelschneider oder Medailleur zugeschrieben werden können. Schliesslich wird eine Zusammenstellung der gleichalterigen oder etwas späteren, sogenannten alten Nachahmungen versucht. Die ausführliche Behandlung der in unabsehbarer Menge zumeist fabriksmässig hergestellten modernen Georgsmünzen geht weit über den Rahmen dieser Arbeit hinaus und wird demnach nur flüchtig, an Hand einiger typischen Exemplare besprochen. Wir bestreben ein annähernd vollständiges Corpus der Georgsmünzen alter Prägung zu bieten und in der Verwirrung, welche bei der Bestimmung der Georgsmünzen obwaltet, Ordnung zu schaffen. Es ist dies für die ungarische Münzkunde eine Aufgabe erster Ordnung, da die Georgsmünze mit Kremnitz, also auch mit der ungarischen Münzprägung unzertrennbar verwachsen ist. Der schlagendste Beweis dafür ist, dass in Handbüchern und Preislisten jede Georgsmünze auch heute noch als „Kremnitzer" angefühlt wird.