BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL MAGDA: A NYÍRBÁTORI STALLUMOK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 2. (Budapest, 1937)

IV. AZ AVASI STALLUM

- 18 ­kozásból kimetszik és rongálják, és melyeknek a budapesti Múzeumban volna a helye. Végre 1933-ban Varjú Elemérnek, a Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya akkori igazgatójának kezde­ményezésére a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­niszter Úr által megváltatott (leltári szám 67/ 1933), de felállítására csak 1936-ban került sor. IV. AZ AVASI STALLUM (XVIII. t. 1-2.) A pompás nyírbátori stallumok műhelyének második emlékét bírjuk Magyarországon Miskolc városában, az avasi ref. templom egyik székso­rában. Ennek a kulturhistoriailag igen fontos ténynek értékéből nem von le semmit az a kö­rülmény, hogy az avasi stallumok siralmasan csonka állapotban maradtak fent, mert ez leg­feljebb művészettörténeti értékcsökkenést jelent csak. A romjaiban is impozáns emléken kétség­telenül felismerhető a nyírbátori mester iskolája, sőt egyenesen műhelye. Az avasi hegyen álló templomot a XV. sz. második felében építhették ; 2 1 külsejében éppen oly jelentéktelen gótikus épület, mint a nyírbátori Báthory-templom. Csak a szentélyfal egyik ol­dalán állott stallum van meg : 4'46 m hosszú, 2'12 m magas nyolcüléses építmény, melyből hat ülés esik egy sorba, kettő pedig derékszögbe törve illeszkedik a többihez. Tehát az alaprajz a nyírbátori stallumokkal azonos elven alapszik Tölgyfából készült ez is, faragott és berakott részletekkel. A stallum baldachinja teljes egé­szében hiányzik, helyén újabb, vízszintes deszka van. A fordulat egyik ülése csonka; egészen hiányzik a régi térdeplő, azt újabb, XVIII. századi imapolccal pótolták. Az egész arányokban kisebb a nyírbátorinál. A nyolc ülés széles kartámlái volutás élű elválasztó falakon nyugszanak, a voluta csigavonalaiban fent és lent a nyírbátori stallumról oly jól ismert, jellegzetes ötlevelű rozetta látható, közepében a kis három­szegletű bemélyítéssel. A volutás élek egyszerű vályuzatosak. Az ülések háttámláján azonos mintájú berakott dísz van, mely csak öt szék­nél maradt meg : négyszögű idomba írt kettős, koncentrikus kör, közepében sokszínű fából be­rakott csillag. Az egyenes lábazat-deszkák élein végig megvan a nyírbátori stallumokon azonos helyen alkalmazott s oly jellegzetesnek megismert berakott dísz : pálcára felfűzött lapos hatszögű 2 1 Marialaki Kiss Lajos, Az avasi templom e's to­rony építe'se. Miskolc, 1927, 4. o. hasábok sora. Szerencsés véletlen folytán ez a berakás megmaradt az összes széklábak élein is. Két lezáró oldalfala közül csak az egyik, a rövid oldalé maradt meg épen (XVIII. t. 2. k.). Alsó hossznégyszögű deszkalaphoz fent a nyír­bátorihoz hasonló volutás háromszögű rész csat­lakozik, csigás végképződményeiben a már em­lített rozettákkal, élére ráhelyezett akantuszle­véllel s e felett a nyírbátoriakéhoz teljesen ha­sonló, ovális vályuzatok sorával. A hossznégy­szögű alsó fal tisztán berakott díszű : pálcára fűzött lapos hatszögek sora által alkotott keret­ben koronás oroszlán fekszik, hosszúszárú zász­lót tartva, melyen firenzei liliom látható. A rajzot égették ; az oroszlán alakja erősen sérült. A má­sik lezáró oldalfal igen rossz állapotban maradt ránk, csak az alsó része van meg, annak is csak a berakott kerete látszik, a Nyírbátorból jól ismert csúcsaikkal találkozó négyszögű hasábok sorá­val. A dorzálék is egészen a nyírbátoriak min­tájára készültek (XVIII. t. 1. k.): négyszögű be­rakott táblák alkották, keskeny berakott kerete­léssel és pilaszteres elválasztással. A berakott táblák egytől-egyig hiányzanak (méreteik 39x58 cm) s az elválasztó pilasztereknek is csak a helye van meg, egy helyütt még látható a pro­filált alap és a berakott törzsnek kis részlete ; az összes oszlopfejek megvannak, valószínűleg későbbi egyszerű akantusz-konzolok alakjában. A keskeny berakott egysoros keretelő csíkok mértani mustrája majd mind a nyírbátoriaké­val azonos. Négyféle mustra váltakozik: 1. zeg-zugvonalas rácsmustra, 2. közepén üres, négyszögű idomok csúcsaikkal érintkezve és sort alkotva, 3. négyszögletű hasábok sora csúcsaik­kal érintkezve, 4. pálcára fűzött, lapos hatszögű testek sora. A dorzálék felett keskeny profilált párkány fut végig, majd az üléseknek megfelelően kon­zolok tartották a menyezetet, közöttük téglány­alakú díszített lapok voltak. Ugyanazon felépí­tés, mint díszesebb kivitelben a nyírbátori stal­lumok. A téglányalakú táblák berakott díszűek : 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom