BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL MAGDA: A NYÍRBÁTORI STALLUMOK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 2. (Budapest, 1937)
II. A FELÁLLÍTÁS INDOKOLÁSA
- 14 tája más, élére állított kazettás mustrával (V. t. 3. k.). Itt is megmaradt egy bélésfal (XV. t. 2. k.) szimetrikusan felépített, teltrozettás virágornamentikával borítva. Az összes üléshátlapok hiányzanak, utólag beillesztett sima lapok helyettesítik őket. A második hármas pad imapolca is kiegészítés. Frízének kétféle mustrája olyan, mint a másik stallumé. Egyik részét régebben levették és belőle képkeretet készítettek, ez csak legújabban került vissza eredeti rendeltetési helyére. A bejáró nyílás oldalfalai közül a növényi díszűnek belső fele újabb kiegészítés (XVII. t. 1. k.). Egymásra néző nagy delfinek, farkaik szívalakú mezőt zárva be, fent találkoznak és a középtengelyhez vannak kötve, majd ismét elválva akantuszindában végződnek, csigába írt rozettával. A szembenlévő oldalbejárás fala (XIV. t. 2. k.) sajátságos kötelekből font, rácsos mustrát mutat, a rácsokban egy-egy firenzei liliommal. A térdeplőpad további részei a teljes stalluméhoz hasonlók. Jelenlegi lezáró falát — melyhez még az utolsó hármas pad is csatlakozott egykor — csonkán hagytuk. II. A FELÁLLÍTÁS INDOKOLÁSA A nyírbátori stallumok jelenlegi felállítása felel meg az eredeti elrendezésnek. Eszerint a szentély falán egymással szemben 12— 12 ülés volt, melyhez derékszögben, háttal a hajónak s szemben az oltárral még két-két ülés csatlakozott, mely mintegy elzárja a stallumot a hajó népétől. Mielőtt a Nemzeti Múzeumba kerültek volna, a nyírbátori templomban olyanképen állottak, hogy a teljes stallum 12 ülésével egyvonalban állott a fordulat két ülése is és így egy síkban 14 ülés volt. A csonka stallumnál a két fordulat-ülés eredeti helyzetéből eltávolítva mint hajópad szerepelt. Az egy síkba kényszeríted 14 ülést úgy kapták, hogy a fordulatot világosan jelző hasábot kettéfűrészelték és két faragott lapját egymásnak háttal öszszeillesztették. Az így keletkezett válaszfal, mely a két utolsó ülést egy, egészen a baldachinig felérő egyenes fallal választotta el a többi üléstől, mindig érthetetlen volt. 4 Annál is inkább, mert a többi 12 ülésnek négy-négy szakaszos elválasztása könnyed, felfelé keskenyülő volutás faragott rész által történik. Az eredetileg derékszögbe tört kétüléses szakasz erősen előreugró koszorúpárkányán, a többi 12 üléssel egy vonalba való kényszerítésekor egy háromszögű hézag keletkezett, amit utólag hozzáfaragott résszel pótoltak ki. Miután ezt az újabb háromszögű részt eltávolítottuk, valamint a kettőslemezes elválasztó falat ismét szétfűrészeltettük és így eredeti négyszögű pillérformáját visszaadtuk, a ráhelyezett koszorúpárkány pontosan egymáshoz illett. Ez kétséget kizáróan igazolta a felállítás helyes1 A felállítás helytelensegét már Leffler Béla is jelzi A nyírbátori református templom című cikkében, 276. o. (Archaeologiai Értesítő 1915). ségét. A gondolatra a csonka stallum épen maradt fordulat-pillére vezetett minket (II. t. 1. k.), melyhez csatlakozó két ülést — melyeknek dorzáléja sajnos teljesen hiányzik — nem volt nehéz a hajópadnak felhasznált töredékek között megtalálni. A stallumnak második, kissé alacsonyabb szintben fekvő sorát a mindeddig szintén hajópadoknak vélt részletekből sikerült rekonstruálni. 5 Egyszerűen imapolcukkal befelé kellett őket a felső stallumsor elé helyezni oly módon, hogy a fordulat két ülése elé a hasonlóképen derékszögbe tört imapolcú kettős üléspad kerüljön. Ehhez csatlakozott egy háromüléses pad, melynek díszesen faragott zárófala elárulta, hogy itt feljárat volt. Ez természetes is, tekintve azt, hogy a hosszú 12 üléses stallumsor minden helyét nem lehetett volna másképen kényelmesen megközelíteni. A feljárat után két egymáshoz illő három-három üléses pad, melynek mindkét zárófala faragott, adta meg a teljes stallum hiteles, eredeti képét. Hasonlóképen jártunk el a csonka stallumnál, melynek egyes alsó üléseit külön heverő részletekből kellett összeállítanunk. Ennél a feljáró után csak egy háromüléses pad áll, a másodiknak teljesen nyoma veszett. A nyírbátori stallumoknak minden ezidőszerint ismert darabját beleillesztettük az ilyen módon rekonstruált és konzervált stallumsorba, Érdekes, hogy a csonka stallum alsó sora második, háromüléses padjának ülés feletti frize valami mó5 Ezeket mint a templom közepén álló hajópadokat említi Leffler Béla, i. m. 279. o., Groh István, A nyírbátori ev. ref. templom (Archaeologiai Értesítő 1893, 424. o.) és Éber László, a Ráth-féle Iparművészet Könyvében II. Budapest, 1905, 433. o.
