BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL MAGDA: A NYÍRBÁTORI STALLUMOK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 2. (Budapest, 1937)
III.A STALLUMOK TÖRTÉNETE
— 15 don elkerült a templomból, belőle képkeretet készítettek, ez sokáig letétként feküdt az Iparművészeti Múzeumban. A Nemzeti Múzeum újabban megvásárolta a keretet tulajdonosától és azt az eredeti helyére helyeztük vissza. A felállítás helyességét igazolja Möller István 1889. nov. 21—22-ére datált két rajza, mely a Műemlékek Orsz. Bizottságától már a jelen felállítás befejezése után került elő. Möller a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából rajzolta le annak idején a székeket a helyszínen. Az egyik pontos ceruzarajz az északi stallumsort ábrázolja úgy, ahogy a nyírbátori templomban állott, tehát a 14 ülést egy síkban. Möller már akkor pontozott rajzban jelzi, hogy a két utolsó ülés derékszögben fordulhatott. Érdekes, hogy a XVIII. században a templom egy látogatója még eredeti állapotában, tehát fordulattal láthatta a stallumsort. Csakis erre vonatkozhatik egyik megjegyzése : „A templom keleti részében, annak déli és északi oldalán hímes művű pad áll, félkör formában mintegy szentélyt képezve, sértetlenül." A „félkör forma" és a „szentély" említése feltétlenül a stallumsornak a hajótól való elrekesztésére vonatkozhatik. 6 A fordulat tehát akkor még megvolt. Az L alakú alaprajzzal biró stallumsor legkorábbi formájában a cisztercita rendházak templomi berendezésében fordul elő. 7 A cisztercita rend szigorú szelleméből fakad az az elgondolás, hogy a szerzetesek pillantásától elzárják a hajót és annak népét, hogy mintegy elzárkózva a külvilágtól, ájtatosságaikat semmi ne zavarja. Ilyenek a XIII. századbeli Loccum-i és a XV. századbeli Maulbronn-i stallumsorok Németországban. Később a renaissance korban az L alakú alaprajz úgy Németországban, mint Olaszországban gyakori jelenség, habár eredeti célja már feledésbe merült. III. A STALLUMOK TÖRTÉNETE A nyírbátori templom építésére vonatkozólag röviden összefoglaljuk azt, amit előzőleg mór megállapítottak. 8 Az egyhajós, polygonális szentélylezárású egyszerű templom építését Báthory István vajda kezdeményezhette 1484-ben, ugyanakkor, amikor a kenyérmezei ütközetben szerzett zsákmányból a harctéren egy kápolnát építtetett, Bátorban a minoriták kolostorát helyreállíttatta és hozzá egy új templomot alapított. Ekkor gondolhatott arra, hogy családja temetkezési helyéül mauzoleumot, családi templomot építtet. Erre nézve írott adatunk nincsen, de a a feltevést igazolni látszik egy márványtábla a nyírbátori templom falában. A táblán Báthory István vajda címere, neve és 1488 évszám áll. Báthory István 1493-ban meghal és a templomot unokaöccse, András fejezteti be, amit ugyancsak a templom déli kapuján alkalmazott felirat 6 Stephanus Weszprémi, Svccinta Medicorum Hungáriáé et Transyluaniae Biographia. Viennae 1787, IV. k. 79. o. 7 R. Busch, Deutsches Chorgestühl in sechs Jahrhunderten, Hildesheim und Leipzig, 1928, 10. o. 8 dr. Leffler Béla, A nyírbátori ref. templom, Archaeologiai Értesítő 1915, 261—87. o. — dr. Éber László, Ráth György, Az Iparműve'szet Könyve 1905, Bpest, II. 433. o. — Gróh István, A nyírbátori eu. ref. templom. Archaeologiai Értesítő 1893, 413. o. — Magyarország vármegyéi és városai, Szabolcs vármegye, Bpest, 141. o. mond el. A külsőleg jelentéktelen gótikus templom pompás gazdag belső berendezése ennek a Báthory Andrásnak és két fivérének, Györgynek és Istvánnak köszönhető. A templom alatt lévő kripta sokáig a Báthoryak temetkezési helyéül szolgált. Báthory György (1530—90) volt a család első protestáns tagja és ő alatta került a templom protestáns kézre és maradt mindmáig. A templom és berendezése, valamint a nagyhírű család síremlékei és azoknak pusztulása századokon át foglalkoztatták az utasok leírásait. 9 Bennünket csak azok érdekelnek közelebbről, melyek a stallumokról is megemlékeznek. Ilyen Beniczky Gáspár naplója, 1 0 melyben a szerző elmondja, hogy 1708-ban, mikor Rákóczi Ferenc fejedelemmel Nyir-Báthor nevű mezővároskába érkezett, látta a templomokat. „Emlékezetre méltó régi két szép templom existál ebben a helyben" írja. Majd leírja a kapuzat superinscriptióját, kiemeli a templomnak szép és cifra boltozatját és így folytatja : „Balkéz felől a Praedicáló szék mellet Cserfábul mesterségesen metczett székek, az kiken egy helyütt 9 Miles Mátyás, Siebenbürgischer Würg-Engel 1670. — Czegei Vass György Naplója. 1681, Monumenta Hungáriáé Historica 38 r. III. 1 0 Beniczky Gáspár Naplója 1707—1710, Thaly Kálmán, Rákóczi-tér I. 1866, 92-94. o.
