KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE I. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 1. (Budapest, 1936)

ELSŐ RÉSZ. Bevezetés

12 VIII. Az összlegenda alkalmazása a vadomori-költeményekre A Petrarca- triumfusok jelentősége és az első Halál-tánc és halott-tánc Már egyes francia kéziratokban is egymás mellé került a vadomori-költemény és agisanttyp-legenda, azaz a sírban fekvő halott siralma, az emberi állapotok felsorolása és a „hiú gazdagság" semmiségének rajza a gazdagról és a szegény Lázárról szóló példabeszédben, a társadalmi rendek hibáit ostorozó költemény és a Három élő és halott legendája.

1 Ennek az egybekapcsolódásnak oka az a központi helyzet, amelyet a Halál- és halott-legendamotívumok a Contemptus mundi irodalmi termékeiben elfoglaltak a Barlám és Jozafát-legenda, valamint Szt. Ágoston és Jeruzsálemi Szt. Cirill apokrif leveleinek mintájára. A XIV. századból származó 302. számú avignoni kéziratban az Everyman-dialógus a vadomori-költemények egy előzőjével van egybekötve, III. Ince pápa De contemptu mundi c. művével (a XII. század végéről). Minthogy idővel a Három élő és halott legendájának szereplői a hatalom, a gazdagság és a szépség semmiségének hordozói és a vadomori-költemények ezt a három vanitas-t az emberi állapotok, a társadalmi rendek sorára bontja fel, a fuldai legendaszöveg a Három élő és halott legendáját egy vadomori-költeménnyel helyettesíti. A vadomori-t itt megelőző jelenetl a gazdagság múlandóságát ábrázolja a Haál-alaknak és Everyman egy „barátjának", a Gazdagságnak, párbeszédében. A Halál szövege előtt található utalás az illusztrációra azt igazolja, hogy a szövegeknek ezt a kapcsolatát a XIII. vagy XIV. századnak egy képekkel díszített kéziratából másolták, de már nem látták el képekkel. A trier-homburgi „Spiegelbuch" szövege után nem a parasztság, a papság" és a nemesség egyes képviselőit szólítja meg egy angyal, hanem a parasztot, a pápát és a nemes embert. Mint ahogyan tehát a Három élő és halott legendájának alakjai is három földi hiúság képviselőiként szerepelnek, úgy a vadomori-költemény rendsorozatának megszemélyesítőit is három szimbolikus csoportra bontották fel, amelyek egybevágnak a legenda három vanitas-ával. Az augsburg-müncheni legendaszöveget is — amelyben Everyman megtér, de egy barátját a Halál megöli — egybekapcsolták egy bécsi kéziratban a vadomori-költeményeknek egy latin változatával. Ugyanezt az augsburg-müncheni legendaváltozatot a Cgm. 3974. számú müncheni kézirat egész különös módon bővíti ki. Miután a Halál a megtért Everyman barátját megölte és ez a nyitott sírban elmondott siralmát befejezte, néhány lapon, laponkint négy „vanitas" ábrázolása következik (gazdagság, hatalom, szép1 Párizs Bibi. nat. ms. ír. 957 (XIV. század ; catalogue 1868). ms. ír. 1555 (XIV. sz.), ms. ír. 378 (XIII. sz.), ms. ír. 1109 (az 1310. évből), ms. ír. 1446 (XIV. sz.). ms. ír. 995 (XV. sz.

N és Cambridge Magdal. College Col. Pepys 1938 (XIV. sz.; a ms. ír. 957. sz. kézirattal egybehangzóan). ség, nemesség, vadászat, stb.), amely ábrázolások egymástól jelenetszerűen különülnek el és négyenkint egy a sírból támadó halott képével kapcsolódnak egybe. A Halálról és a halottakról szóló összlegendaváltozatokat nemcsak a kéziratokban, hanem a legendát ábrázoló falfestményeken is a vadomori-költemények fogalmával és rendfokozatsorával bővítették ki. A pízai legendakép Halálfúriája, valamint a subiacói Halál-lovas lábai előtt hatalmas hullahegy fekszik. A holttestek a vadomori-költemények állapot- és rendfokozatsorának képviselői. A Halálnak fúria-alakja, valamint a lábai előtt elterülő hullahegy Petrarcának ötlete, aki a Trionfiban s különösen a Halál triumfusában sok középkori motívumanyagot használt fel és így művével a Halál-tánc kialakulására — közvetve a halotttánc keletkezésére is — nagy hatással volt. A Petrarca-triumfusoknak e motívumai az első Halál-tánc, a spanyol Danga general della muerte költőjének azt a gondolatot adták, hogy Everyman három hűtlen barátjának haláljelenetét a vadomori költemények rendfokozatainak képviselőire is átruházza. Tény az, hogy az első Halál-tánc nem egyéb, mint a pízai és subiacói képek, az augsburg-müncheni, trier-homburgi szövegek összlegenda-változatának bővülése. A spanyol Halál-tánc elején és végén szereplő „prédikátor" nem más, mint Everyman, akit megtérése után barátai elhagytak. Vízióban látja három barátjának halálát. De a három hűtlen barátból, akik az összlegendában már a három földi hiúság megszemélyesítői, csak „a Szépség semmisége" maradt meg a spanyol Halál-tánc elején abban a két táncosnőben testesülve meg, akik a vadomori-rangfokozatot megnyitják s akiket a Halál legelőször szólít fel a táncra. Everyman másik két „barátjának", a gazdagság és hatalomnak, vagy a bölcseség és ifjúságnak alakját a spanyol Halál-tánc már a vadomori-költemények rendsorával helyettesítette. A clusone-i legendaképen a temető halottai, akik a hűtlen barátai által üldözött Everyman imájára sírjukból kelve, neki segítséget nyújtanak, a pízai és subiacói Halál-fúria szerepét viszik. Nem a Halál előtt fekszik a vadomoriköltemények rendfokozat-képviselőinek nagy hullahegye, hanem a halottak lábainál, akik itt a halált helyettesítve, az egész emberiségen diadalmaskodnak és Everyman két hűtlen barátját is megölik. így alakult ki az összlegendának halottakról szóló változatából a vadomori-rendfokozatokkal való egybekapcsolás útján a halotttánc, amelynek első képviselője a francia LaChaise-Dieu halott-tánc-falfestménye. A halotttánc-kép végén látható öreg remete Everymannek egy halott testét mutatja be, Everymant pedig „barátai", a „hiú ifjúság" (egy ifjúban megszemélyesítve) és a „hiú szépség" (egy nő-