Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

Franz Anton Maulbertsch: Mária mennybevitele, 1763. A bogoszlói (Bohuslavice) Erdődy-kápolna hajójának mennyezetképe téneti eseményben nem vehettek részt. A későbbi korok szentjeit ábrázoló alkotásban a kortárs Ferrante Carlo ismerte fel az új művészi lelemény értékét. A valósághűen, de nem történeti hűséggel ábrázolt jelenetben a művészi fantázia és képzelőerő az égi és földi egyház összetartozását jelenítette meg.

27 Lanfranco ezzel nemcsak római munkája, hanem a menynyezetfestés számára is új távlatokat nyitott. Azzal, hogy a templomok kupoláin megjelenő mennyei jelenetekben későbbi korokban élt szenteket, sőt akár kortársakat is ábrázolhatnak, a mennyország földre szállásának illúzióját keltik. A mennyezetképeken ábrázolt felhős égbolton a mennyország mint égi színpad tűnik fel. Míg a megnyíló kupolákon a mennyei seregek szállnak alá, a szemlélő lélekben az égi dicsőségbe emelkedhet fel. A trienti zsinat (1545-1563) után a vallásosság alapvető élményének elmélyítésére, s ezért a paradicsomi témák megfestésének fent vázolt, késő reneszánsz alapokon nyugvó formanyelve tökéletesítésére törekedtek a 17-18. századi festők.

28 Ebbe a sorba állt be Franz Anton Maulbertsch is, akinek székesfehérvári művein jól megfigyelhetők a barokk mennyezetképek fent összefoglalt tulajdonságai. Mária és a szentek érzékletes megjelenítése és az üdvtörténeti események élethű ábrázolásai a templomtérben haladó néző szemei előtt tárulnak fel, aki eközben saját kortársainak - vagy mai szemmel a későbbi történelmi személyiségek - felismerésével saját magát is a (r)égi eseményekbe képzelheti. A templomba belépve Maulbertsch első freskóművével az előcsarnokból nyíló jobb oldali mellékkápolnában találkozhatunk, ahol a valószínűleg 1740-ben Székesfehérvárra került Csodatévő Prágai Kis Jézus-szobrot őrzik.

29 A Prágai Kis Jézus eredetileg sarutlan karmelitákhoz kapcsolódó kultuszát átvették a sarus karmeliták is. A Bécsből érkező Angelinus aMatre Carmeli (fl753) házfőnöksége alatt,

30 1740-ben Székesfehérváron is bevezették a szoborhoz kapcsolódó ájtatosságokat. Ez a szobor kerülhetett az újonnan épülő templom (1745-1769) jobb oldali kápolnájába. A csehboltozattal fedett, majdnem szabályos négyszög alaprajzú kápolnába belépve a templom hajójának menynyezetképeihez hasonló, lágy rózsaszín és kék színekkel festett, de mára igen rossz állapotba került falképekkel díszített falak közé érkezünk. Az ablakkal szemközti falba mélyeszteti, szegmensíves falfülkét egy rácsos ablak illuzionisztikusan megfestett, mára megkopott képe tölti ki.

31 A festett ablak jobb alsó harmadában barna csuldyás felsőköpenyt viselő szerzetes félalakos képe tűnik fel, benne minden bizonnyal a székesfehérvári freskók megbízóját és programalkotóját, Sebastianus a S. Emerico perjelt látjuk. A kupola ellipszis alakú, festett párkányzattal keretezett mezejében az angyali üdvözlet jelenete látható. S alakban meghajlított olvasópult mögött a piros ruhát és kék köpenyt viselő Mária térdel. A pult másik oldalán lendületes mozgással érkezik Gábriel arkangyal, aki jobb lábával a földet érinti. A kép középpontjában, felhők gyűrűjében, a megnyíló égből két puttó között galamb repül nyitott szárnyakkal. A kupola négy sarkában festett fülkékben puttók ülnek, kezükben egy-egy mára már kivehetetlen formájú tárgyat tartanak. Szűz Mária földi életének kezdetét és végét, születését és menny bevitelét ábrázolják a templomhajó két csehboltozatának freskói. Mária a Megváltó édesanyja, Krisztus földi élete kezdetének és végének legfontosabb emberi szereplője, az üdvtörténet kiemelkedő személyisége. A karmeliták különösen tisztelt, drága Szűz Anyja, a Skapuláré királynéja a templom hajójában és szentélyében lévő, egy nézetre komponált freskók főszereplője. A templom első boltszakaszában Mária születése látható.

32 Félkörívbe rendezetten, a templomba belépő látószögére komponált áttört architektúra előtt láthatók a szereplők. A színpadszerűen megfogalmazott jelenet jobb oldalán lépcsős emelvényen Szent Anna szülőágya, mellette Szent Joachim és két szolgáló látszik, velük szemben az újszülött Máriát fürdetők csoportja. A képtér felső régióiban kecsesen, légiesen repülő angyalok csoportja veszi körül az „An-