Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

gyalok Úrnőjét". A bal oldali gyermekangyal egy fénylő táblát tart kezében, kopott felirata Máriát idézi. A festett kulisszaépület nyitott mennyezetén át az égre látunk, középen a Szentlélek galamb formában jelenik meg. A színpadtér előterében, a jelenethez tartozó bölcső mellett kezében hosszú szalagot tartó elegáns, finom ruhába öltözött, kecses nőalak térdel. Karakteres alakjában talán magára az uralkodóra, Mária Teréziára ismerhetünk. Ezt látszik alátámasztani az összehasonlítás Maulbertschnek az egykori bécsi magyar kancellária, majd nagykövetség épületében, a Szent István-rend alapításának jelenetében ábrázolt királynő figurájával.

33 A látszatarchitektúra ilyen hangsúlyos alkalmazása Maulbertsch műveiben ritkán fordul elő az 1760-as évekFranz Anton Maulbertsch: A fáraó lánya, 1768 Freskó a székesfehérvári karmelita templom középső boltszakaszának (Mária mennybevitele) csegelyében ben, inkább a Troger-iskola hatását mutatja.

34 A kép kompozíciójának újítása Maulbertsch invenciója lehet. A korábbi Mária születése-íbrázoiásókhoz képest a fürdetők csoportjának különválasztásával és kiemelésével a kompozíció áttekinthetőbb, kiegyensúlyozottabb lett.

35 Ugyanezt a megoldást figyelhetjük meg néhány kisebb eltéréstől eltekintve a bécsi Albertinában őrzött, Maulbertsch készítette vázlatlapon is (kat. I. 52.).

36 A boltszakasz sarkaiban, festett fülkékben Ábrahám, Izsák, Jákob és Dávid király mint Mária ősei láthatók.

37 Az Izsákot feláldozni készülő Ábrahámot a bécsi piarista templom mennyezetképén már korábban megfestette.

38 Fehérváron azonban, a korábbitól eltérő, igen szellemes megoldással ábrázolta a pátriárkákat. A bécsi képhez hasonlóan turbános öregemberként megjelenített Ábrahám bal kezét a hüvelyébe visszakerült tőrön tarja, míg jobbját kitárva az égre tekint, mellette pedig a bokor ágaiban fennakadt bárány látható. A következő csegelyen a félmeztelen, kezét áldásra emelő, vak Izsákot festette meg a mester. Az aggastyán egy párnákkal kibélelt farakáson ül, amely utalás az Ábrahám hitét próbára tevő áldozati máglyára. Vele szemben, a csegely kartusai között az áldást lehajtott fejjel fogadó Jákob látszik díszes ruhában, de az Ezsaut idéző juhbőrrel bekötött karral. Jákob mögött bot, korsó és egy tál lencse utal a csalással megszerzett áldás történetére.

39 A három pátriárkát attribútumaikkal jellemezve önállóan, de mégis összekapcsolva, narratívába foglaltan ábrázolta Maulbertsch. A hajó csehboltozattal fedett szakaszai közé egy kettős hevederívekkel keretezett, keskeny, dongás mennyezetsáv illeszkedik, alatta kétoldalt egy-egy kis erkély (kisméretű oratórium). A keskeny sáv két végén Szent István és Szent Imre alakja tűnik fel a magyarországi felajánlás-ábrázolások ikonográfiái elemeivel. Szent István az országot jelképező koronát, fia Szent Imre pedig saját magát ajánlja fel a mellettük ábrázolt, mennybe szálló Szűz Máriának, a Nagyboldogasszonynak.

40 Mai ismereteink szerint Maulbertsch 1768-től foglalkozott Szent István ország-felajánlásának témájával. Eszterházy Károly (1761-1799) egri püspök megbízására a korábbi egri székesegyház szentélyéhez készített, ma a bécsi Albertinában őrzött vázlata (kat. I. 53.) és a székesfehérvári karmelita templom freskója a korban sokat ismételt típus első alkotásai a festő oeuvre jében.

41 A két székesfehérvári kötődésű magyar szent „király" ábrázolása bizonyítja a javarészt idegen nemzetiségű karmelita szerzetesek elköteleződését és ragaszkodását új hazájuk történelméhez és kultuszához. Ezt támasztja alá a Szent Imre tarsolyán látható magyar címer is.