Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna | Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia

9. Karl von Piloty: Kolumbusz, 1865. Bayerische Staatsgemäldesammlungen, Schack-Galerie, München © Blauel/Gnamm - Artothek a „hős és a természet'' kerettémába, miként Piloty Kolumbusz Kristóf (9. kép) című történelmi portréja is, bár a háttér megfestése semlegesebb, a mozdulat és az elmélyült jellemábrázolás hasonlóságokat mutat.

47 A kép múzeumba kerülésének története elég kalandos, de végül is 1867-ben bejutott az Országos Képtár gyűjteményébe.

48 Wagner képe, a törökökkel való küzdelmeinkhez kapcsolható háttere miatt, valamint finoman érzelmes lírai realizmusa és romantikus hangulata révén a nemzeti szenvedéstörténet nagy ívű vonulatába sorolható. Wagner más magyar vonatkozású történelmi képei, mint a Mátyás és Holubár, már a magyar áJármi reprezentációt szolgáló müvekhez sorolhatók. A Konstantin császár bevonulása Rómába című panorámaképe, valamint a Római kocsiverseny a Circus Maximusban már a müncheni festészet ókorral foglalkozó képeinek állami reprezentációt szolgáló sorába tartozik.

49 A nemzeti patriotizmus képeihez szervesen illeszkedik még a fiatal Benczúr Gyula (1844-1920) néhány müve. Elsőként a Hunyadi László búcsúja (10. kép), amelyet 1866-ban Münchenben festett. Benczúr a Hunyadi-téma megújításaként a „búcsú" kerettémát használja, amikor a hatalmi harcok miatt az V. László által kivégeztetett ifjú Hunyadi halál előtti búcsújának megható pillanatát ábrázolja.

50 Benczúr tehetségét bizonyítja a közelgő halál pillanatának drámai megjelenítése, amelyet hitelessé tesz a szereplők árnyalt jellemábrázolása, a mozdulatokban rejlő érzelemmel telített őszinteség. Piloty hatása ezúttal még nem az anyagfestésben, hanem a jellemek sokféleségének megjelenítésében látható. A Hunyadi búcsúja mellett még a nemzeti patriotizmus képei közé sorolhatjuk a //. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában című képét (11. kép), amelyet a 19. században feléledő Rákóczi-kutatás hívott életre, valamint a Vajk megkeresztelése című, 1870-ben készült vázlatát (kat. 26). A vázlatot azonban a festménypályázat zsűrije túl ellenzékinek találta, és átdolgozását kérte, jelezve ezzel az időközben megváltozott politikai viszonyokat. Történeti festészetünk fent tárgyalt korszakának, a nemzeti patriotizmus, a szenvedéstörténet képeinek megítélése és értékelése akkor teljes, ha figyelembe vesszük, hogy a képek állami támogatás nélkül, hazafias lelkesedésből készültek. Míg Franciaországban és Bajorországban az állam maga gondoskodott arról, hogy politikai céljainak megfelelő műalkotások készüljenek, Magyarországon a nemzeti művészet megszületését pártoló értelmiség az uralkodó Habsburgokkal szemben ellenzékben volt. Sem a forradalom előtt, sem annak leverését követően - még húsz éven át - nem is reménykedhettek a magyar, hazafias érzelmű müvek állami támogatásában. Képek azonban szép számban keletkeztek így is, mivel a „megrendelő" maga a magyar nemzet volt. Ezt a legjobban a képek sorsa érzékelteti,