Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna | Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia

szimbólumává vált, amely a közönség részéről is egyértelműen pozitív fogadtatásban részesült. A kép sikerét és a nemzeti patriotizmus szempontjából betöltött fontos szerepét bizonyítandó, Eötvös József felhívására a Székesfehérvári Nőegylet Zichy Lívia kezdeményezésére a képet megvásárolta, és 1863ban a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A török háborúk korából a legnagyobb hatású motívum maga a mohácsi csata. Székely Münchenben készült képeinek sorában ez a harmadik. A Mohácsi vész (MNG) 1862-ben már készen volt, de még két évig dolgozott rajta, és csak 1866-ban mutatta be a hazai közönségnek.

36 Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a török elleni harcaink legtragikusabb eseménye, így számos képzőművészeti és irodalmi mű témájaként szolgált.

57 Székely saját egyéniségének megfelelően nem mozgalmas csatajelenetet festett, hanem kettéosztva a képteret, az alsó részben egy halottakkal borított csatateret ábrázolt, míg a kép felső részében a még zajló az ütközetet festette meg. Székely minden képénél használta a hiteles történet

1 forrásokat, ezúttal Brodarics István leírását úgy, hogy szinte pontosan követi a tragikus élménybeszámolót.

38 A képtér többsíkú felosztása gyakori az európai csataképfestészetben, ilyen megoldás látható Wilhelm von Kaulbach Tengeri ütközet Salamisnál című, 1838-ban festett grandiózus müvén, mely három téregységre tagolt kompozíció. Székely képéhez azonban közelebb áll idősebb Wilhelm von Lindenschmit (1829-1895) Hermannschlacht című képe (Staatliche Kunsthalle, Karlsruhe), amelyen csak kettős térelosztás szerepel, és az előtérben - ugyanúgy, mint Székelynél - halottakkal borított csatateret látunk, míg a háttérben még zajlik az ádáz küzdelem. A Mohácsi vész a magyar közönség számára egyértelmű utalás volt az 1848-49-es szabadságharc leverésére, és egyet jelentett a nemzet halálával. Van azonban egy másik értelmezése is, amelyre a Nef elejts című lap cikkírója mutatott rá ,A mohácsi vész nem volt kizárólag a magyar nemzetet sújtó szerencsétlenség, hanem egyúttal csatavesztése az összes keresztény világnak az oszmán túlnyomó erejével szemben."

39 Kaulbach Hunok csatája és az említett Salamisi ütközet kapcsán a külföldi szakirodalom kiemeli a két eltérő vallási kultúra - Kelet és Nyugat - heroikus küzdelmét, amelyből a Nyugat kerül ki győztesen.

40 Székely képe mind tartalmával, mind magas művészi színvonalával tökéletesen illeszkedik ebbe a sorba, hiszen a magyar sereg kollektív áldozatvállalása nemcsak saját hazája, hanem az egész keresztény világ védelmét is szolgálta. Ebből a küzdelemből azonban a magyarság - miként 1848-ban is - vesztesként került ki, így a Nyugat fölényét dicsőítő képek sorát nem gyarapította. A kép kiemelkedő kvalitásokkal rendelkezik, nagyvonalú kompozíciója, a fény kiemelő erejének használata, a megrendítő egyéni sorsok ábrázolása révén a halál fölött érzett fájdalom örökérvényű emberi mélységét is közvetíteni tudta, és mindezzel a Kelet-Nyugat heroikus harcának ábrázolásait új színnel gazdagította. A képet Fuchs Gusztáv vásárolta meg, és 1868-ban a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 7. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. MNG